KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fejjel a falnak

Hungler Tímea

Hősünk, a golfedző Kevin Costner, azóta, hogy nem tudta magát kvalifikálni az amerikai bajnokság döntőjébe, egyenesen csúszik lefelé, különféle nőszerű képződmények karjaiba. Nem csoda hát, hogy újdonsült edzőpartnere a felfedezés erejével hat rá; a hölgy szép, ráadásul okos, igaz egyetlen szépséghibája igen komoly: az egykori rivális, a jelenlegi golfszuper, Don Johnson babája.

Dél-texasi napbarnított főszereplőnkben a régi ellenszenv elemi erővel lángol fel újra, tudja: elérkezett az idő, hogy duplán vegyen revansot; elhódítson Don elől kupát és nőt. A fiatalasszony addig-addig tétovázik a két mindenre elszánt golfozó között, míg szegény Kevint messze földön elhíresült lyukérzéke teljességgel cserbenhagyja, majdhogynem diszkvalifikálják a versenyből, pedig hajdanában még a pelikánt is eltalálta röptiben.

Vénusz végül megkönyörül a zaklatott golfbajnok-jelöltön; a szívkirálynő megbizonyosodva arról, hogy a hír valóban igaz (Don utálja a gyerekeket) határoz, és az éj leple alatt helyreállítja hősünk kibillent lelki egyensúlyát.

A műalkotásnak eddig is a tetőfokra hágó ostromló izgalmai tovább fokozódnak a csúcsjelenetben, melyben kiderül, sikerül-e Kevinnek a vizesárkon átallőnie golflabdáját. A hatalmas dramaturgiai fordulat (t.i. nem sikerül) azonban nem vezetheti félre az élesszemű nézőt; végül is filmünk nem holmi limonádé, hanem az erkölcsi felemelkedésnek szerelmi szállal átszőtt iskolapéldája, mely híven tükrözi a coubertini eszmét: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1389