KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Skate Kitchen

Varró Attila

Skate Kitchen – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Crystal Moselle. Kép: Shabier Kircher. Zene: ASKA. Szereplők: Rachelle Vinberg (Camille), Jaden Smith (Devon), Elizabeth Rodriguez (Anya), Dede Lovelace (Janay), Nina Moran (Kurt). Gyártó: Bow and arrow Entertainment / Pulse Film. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Akárcsak az amerikai tinik gördeszkás szubkultúrája, úgy a róluk szóló filmek alkotóköre is igen szűk, homogén és férfi-domináns: a jelentős alkotások többsége a New Queer Cinemából indult indie-rendezősztárokhoz kötődik (Larry Clark, Gus Van Sant, Bruce La Bruce) – így aztán a Skate Kitchen duplán is jelentős gender-vállalkozásnak számít. A New York-i deszkások körében rangot kiharcoló lánycsapat történetét Crystal Moselle rendezőnő vitte filmre, érezhető önreflektív párhuzamokkal: kamaszhősnője, Camille számára a Skate Kitchen-gárda nem csupán rég vágyott baráti kört és girl power harcostársakat jelent, de köztük végre megmutathatja tehetségét és szabadjára engedheti kreativitását a menő manhattani skaterek férfipályáján.

Hasonlóan az első művét jelentő The Wolfpack dokumentumfilmjéhez, Moselle ismét a New York-i utcákon talált rá egy izgalmas mikroközösségre, amelynek életét előbb egy 12 perces kisfilmben örökítette meg, majd egészestés játékfilmet kanyarított tagjai köré. A Skate Kitchen mintha csak ennek a műfajváltásnak a küzdelmes krónikája lenne, egyfelől a magukat alakító lányok hétköznapokból (fel)vett gördeszkás életképeivel, másfelől a fikciós konfliktust jelentő fotós-fiú szálával (akit az egyetlen profi színész, Will Smith fia alakít), amely egyfajta laza narratívát teremt Camille történetében. Míg Moselle filmje az előbbi terén kiválóan teljesít, gyönyörűen fényképezett, álomszerű deszkázásai és önfeledt csaj-utópiájának eksztatikus jelenetei Andrea Arnold vagy Sofia Coppola legszebb pillanatait idézik, addig a fokozatosan kibontakozó és viszályt szító love story mintha csak egyfajta félszívvel végzett kötelező gyakorlat lenne a játékfilmes zsűri kedvéért. A The Wolfpackben Moselle még arról mesélt, hogyan tör ki szüleik csapdájából egy fivércsapat a közös mániát jelentő filmrajongás segítségével, ám a Skate Kitchen esetében a gördeszkázás már inkább célnak, mint eszköznek tűnik, a cselekmény minden fordulata, motivációja szorosan hozzá kötődik anyai szigortól rivalizáláson át a szerelmi csalódásig. Talán a törekvő rendezőnő többet visszaadott volna hősnői világából, ha egyszerűen szabadjára engedi benne őket, hogy kiszabott pálya nélkül brillírozhassanak világot jelentő deszkáikon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13771