KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szeretteink körében

Pápai Zsolt

The Hollars – amerikai, 2016. Rendezte: John Krasinski. Szereplők: Margo Martindale, Sharlto Copley, John Krasinski. Forgalmazó: Sony. 88 perc.

 

Kevés borzalmasabb élmény létezik, mint asszisztálni tehetetlenül édesanyánk haláltusájánál, de mint mindennek, egy ennyire lélekemésztő szituációnak is megvan a maga élete és határa. A nyomorúság is véges, még ha gyakran nehéz is ezt észrevenni. A Szeretteink körében ezt a triviális életigazságot vázolja fel.

A minden idők legunalmasabb magyar címével ellátott, a tavalyi Sundance-en bemutatott dramedy középpontjában egy kertvárosi, középkategóriás család áll, tagjai ahányan vannak, annyi felé húznak, az anyuka (Margo Martindale) halálos betegsége azonban összerántja a famíliát. A Szeretteink körében kétarcú film, hiszen hol végtelenül közhelyesen, hol pedig ötletesen és szerethetően beszél tárgyáról: a dramedyk minden kliséjét tartalmazza, viszont számos jelenetét a lelki szegények bölcsessége melegíti fel.

Az amerikaiak híres optimizmusa (ez is egy közhely) egyrészt a hollywoodi film megszületése óta jól bejáratott panelekből sugárzik (a mindenkori amerikai, és kivált a hollywoodi filmekben leggyakrabban elhangzó frázisok – „minden rendbe jön”, „nem lesz semmi gond” – kiváltképpen sűrűn pufognak), másrészt néhány kifejezetten leleményesen megkonstruált jelenetből, melyek a fenséges, a tragikus stílusminőségeket keverik komikus elemekkel. Magában a módszerben ugyan nincs semmi új, hiszen ez a kortárs dramedyk bevett stratégiája, az viszont izgalmas, ahogyan a debütáns – eddig csak színészként ismert – John Krasinski rendező és a forgatókönyvíró James C. Strouse alkalmazza azt. Az édesanyját az agyműtétére hajának leborotválásával felkészítő fiú jelenetével, vagy a férjét még holtan is megvigasztalni képes anyuka szekvenciájában az alkotók ízlésesen és bátran oldják humorral a mélységes bánatot. Az efféle epizódok, illetve a népes színészgárda hibátlan munkája még az amúgy markáns tévéfilm-stichet is feledtetik.

Az alkotók végig megmaradnak a jóízlés határain belül, illetve majdnem végig megmaradnak ott: a jelenet, melyben a hősök halottaskocsival szállítják kórházba a szülni készülő lányt, talán kicsi túllő a célon. Ugyanakkor éppen ez, az anyuka temetéséről a kórház szülészeti osztályára vezető zárósnitt bizonyítja meggyőzően, hogy miként képes egy amerikai filmes a legszörnyűbb családi drámából is a család ünnepét varázsolni. A família csonkulását és reintegrációját egyidejűleg megmutatni, mégpedig úgy, hogy utóbbi élményt vigye magával haza a néző a moziból.

Extrák: Audiokommentár Margo Martindale-lal és John Krasinskival; interjúrészlet a rendezővel, valamint Anna Kendrick és Margo Martindale színésznőkkel; werk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13111