KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démonok között 2.

Hegedüs Márk Sebestyén

The Conjuring 2 – amerikai, 2016. Rendezte: James Wan. Írta: Chad Hayes és James Wan. Kép: Don Burgess. Zene: Joseph Bishara. Szereplők: Patrick Wilson (Ed), Vera Farmiga (Lorraine), Franka Potente (Anita), Frances O’Connor (Peggy), Sterling Jerins (Judy). Gyártó: New Line Cinema / Atomic Monster. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 133 perc.

 

James Wan az elmúlt 5-6 évben valóságos márkanévvé nőtte ki magát trendteremtő horrorfilmjei révén, ám ezt elsősorban nem a pályáját leginkább meghatározó két filmnek, a torture porn-”műfaj” nulla kilométerköveként aposztrofálható Fűrésznek, vagy a rendező szellemházas ciklusát elindító Insidious-nak köszönheti, sokkal inkább a 2013-as Démonok között című opusnak, ami a horror műfajában csaknem páratlannak számító bevételei miatt vált a Wan-franchise vízjelévé. Ezen filmnek köszönhető az is, hogy a gép addig sem állhatott le, amíg Wan tett egy rövid akciófilmes kitérőt a Halálos iramban-sorozat hetedik részével, és – szinte mellesleg – leforgatta minden idők egyik legmagasabb bevételét produkáló filmjét. A rövid hiátust kitöltő mozik elkészítésében (Annabelle, Insidious 3) Wan csak producerként volt jelen, de ezek a darabok is hasonló stiláris-tematikus jegyeket favorizáltak, így szinte gond nélkül illeszkedtek az életműbe, még ha látványosan alacsonyabb nívót is képviseltek.

Ezzel együtt is elmaradhatatlan volt, hogy Wan rendezőként is visszatérjen egy újabb kísértetsztori erejéig, ami már csak azért is örömteli, mert rémületkeltésben a maláj-ausztrál rendező valóban tehetségesebb a legtöbb kortársánál. A Démonok között 2 sem lett érdemek nélküli folytatás, noha a sokadjára ismételt történetséma – a családi egységet alvilági démonok veszik célkeresztbe, akik felett csak a hit és az összetartás győzedelmeskedhet – már a sorozat előző tételeihez mérten is önismétlőnek hat. Különösen lesújtó ez annak fényében, hogy a rendező fél életművét egy maréknyi horrorklasszikus (Az ördögűző, Poltergeist, A rémület háza) maníros újracsomagolásának szentelte. Ezt mintha az alkotók is érzékelték volna, mivel a befejezésből ezúttal kispórolták a Wan védjegyének számító gonosz csavart – ehelyett teljesen zárt befejezést kapunk, mintha már a művészként jó ideje egyhelyben toporgó Wan is szívesen búcsúzna a démonhorror műfajától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12811