KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zenélő doboz

Fáber András

 

Bűnös-e Michael J. Laszlo nyugdíjas amerikai állampolgár, aki a második világháború után menekült új hazájába, hogy ott a konzervatív (divatjamúlt szóval: reakciós) értékek szellemében éljen s gyermekeit is azok védelmezőivé nevelje? Az egykori m. kir. csendőrség „külön osztaga” tisztjeként elkövette-e az üldözött zsidók ellen mindazokat az el nem évülő, gyalázatos bűnöket, amelyekkel a divatjamúlt szóval: haladó) sajtó, illetve az Egyesült Államok bírósága vádolja?

A polit-krimi műfajában veteránnak számító görög szárimazású francia filmrendező, Gosta-Gavras (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1969; A vallomás, 1970; Ostromállapot, 1973 szerzője) otthonosan mozog minden olyan országban, ahol a történelmi közelmúltban sérelem érte az emberi és polgári jogokat, nem meglepő tehát, hogy a korábbi görög, cseh vagy latin-amerikai környezet után ezúttal magyar (noha amerikás magyar) közeget választott, amelynek hitelességét (forgatókönyv: Joe Eszterhas) a főszereplők szájába adott magyar mondatok, a Kádárrendszer végnapjainak édességét élvező Magyarországon felvett képsorok, illetve néhány magyar epizódszereplő (Törőcsik Mari, Gera Zoltán) vannak hivatva kidomborítani.

A publicisztikus érdekességű sztorit (melynek modelljét feltehetőleg a pár éve nagy port felvert Demjanjuk-ügy, illetve egy volt magyar nyilas kanadai pőre szolgáltatta) az alkotók igyekeztek „egyéníteni”: paprika, csendőr, bikavér, Lánchíd „színezi” a drámát, no meg a főbb szereplők magánéleti konfliktusa. A megoldás – innen az idei nyugat-berlini fesztiválon Arany Medvével kitüntetett film címe – egy zenélő dobozban rejlik. Legalább ez nem sematikus benne.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4724