KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ember, aki túl keveset tudott

Békés Pál

 

Nincsen új a nap alatt. De nem is mindig szükséges. Vannak jól bevált sémák, melyek ügyes csavarással, szellemes aktualizálással és jó színészekkel ismét épkézláb mozivá, és ha a szerencse is a rendező mellé szegődik, sikerfilmmé gyúrhatók. Az ember, aki túl keveset tudott éppen ilyesfajta ötletre épít, a profi titkosszolgálatok mérkőzésébe véletlenül belekeveredett mit sem sejtő amatőr kliséjére.

Ezúttal Bill Murray-é, a kerekfejű és látványosan semmitmondó arcú komikusé a főszerep, ő játssza a derűs iowai surmót, aki saját születésnapját ünneplendő, beállít Londonban élő, sikeres öccséhez, hogy figyeljenek már őrá is egy kicsit. A sikeres öcsnek azonban éppen üzleti vacsorát kell abszolválnia, így azután kínjában befizeti az ünnepeltet egy tévévetélkedőbe, melyben a versenyzők egy élethű krimiben vehetnek részt. A véletlen valódi krimibe sodorja a szórakozásra vágyót – az orosz és az angol titkosszolgálatok háttérbe szorult vezetőinek közös akciójába: együttes erőfeszítéssel kívánják felrobbantani a Londonba érkező orosz miniszterelnököt és angol vendéglátóját, hogy így támasszák fel haló poraiból a hidegháborút, mely mindkettejük kenyerét jelentette. A mit sem sejtő iowai videótéka-tulajdonos pajkos tévévetélkedőben érzi magát, és a tékában kilóra fogyasztott bárgyú krimik modorában adja elő az érdesszívű bérgyilkos pengeagyú titkos ügynökkel és szívtipró playboyjal elegy figuráját, melyet jótékonyan színez az alap: az amerikai Közép-nyugatról szalajtott nem egészen nagyvárosias alkatú (más szóval enyhén bunkoid) balfácán. A jutalomjátékot jól játssza a jutalmazott. Az orosz népképviseletben előadott guggolóst, melyben duettet táncol a bombát rejtő Maruszja-babával, még emlegetni fogják táncos-komikus körökben. A film a blődli-kategória élvonalába tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3740