KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vörös sarok

Takács Ferenc

 

A film ún. „mondanivalós” hollywoodi termék, azaz a nálunk annak idején szocreál változatban dívó didaktikus-propagandisztikus sematizmus pontos amerikai tükre és mása. Magánérdekű szála természetesen férfi-nő történet, a kommunista Kínában gyilkosságért bíróság előtt álló amerikai ügyvéd-üzletember és kijelölt védője, a fiatal kínai jogász-asszony kapcsolatának az alakulásrajza, ellenséges közönytől a szerelemig (illetve valami szerelem-féléig). Közérdekű szintje persze a népi Kína, pontosabban az a kérdés, hogy milyen képet fessen Amerika magának utolsó kommunista, egyben lendületesen amerikanizálódó nagyhatalmi riválisáról, s mit is kezdjen ennek a képnek a jegyében Kínával. Ezért van, hogy sok mindent megtudhatunk a filmből a föld eme vörös szegletéről, például azt, hogy Kínában a színfalak mögött komoly harc folyik az amerikai szabadpiaci demokráciát meghonosítani kívánók és az ugyanezt ellenzők között. Közben látjuk a magányos férfihőst, a derék átlagamerikait, aki példaadó bátorsággal kényszeríti rá a népi bíróságot, hogy – ha már angolszász jogi normákat, az ártatlanság vélelmezését és hasonlókat nem ismer – legalább a saját törvényeit tartsa be az eljárás során. A krimi innen már a „tárgyalótermi dráma” szokványai szerint pereg tovább, melynek során az ügyvédnő – védence példájára és hatására, illetve a védence irányában ébredő rokonszenvével egyenes arányban – egyre inkább felismeri a nyugati jogrend fölényét a kínaival szemben. Az amerikai végül megússza a dolgot, mert a háttérben folyó nagypolitikai érdek-játszmában fordulat áll be, s így kiderülhet ártatlansága. Tökéletesen kiszámítható szériadarab a végeredmény. Annak viszont hibátlan: érdekes pekingi életképek, izgalmas üldözéses jelenetek, börtönmélyi szörnyűségek, valamint finoman kulturált színészi játék és intimusan érzékeny kamerakezelés teszik nézhetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3678