KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Most már elég!

Korcsog Balázs

 

Most már elég: show-ból is megárt a sok! – moroghat magában a megcsömörlött mozirajongó. – Elég a popzene mellett a divat- és filmvilágot is uraló hollywoodi sztárokból! Lám csak, már megint itt van egy pop-bálvány, egy tini-sztár, aki filmezésre adta a fejét. De láss csodát, nem hiába: Jennifer Lopez ugyanis nem Britney Spears. Hiszen a kifejezetten jó nevű rendezőnek számító Michael Apted legújabb filmje nem babazsúrszerű lányregény, hanem valódi dráma. A női főszerepet a popsztárként is második virágkorát élő latin szépség, Jennifer Lopez alakítja. Az ugyan teljességgel érthetetlen, hogy a J-Lo által alakított női főhősnek miért pont a Slim nevet sikerült választani, hiszen Jennifer Lopezt sok mindennek nevezhetjük, csak éppen karcsúnak (pláne soványnak) nem, mint azt az angol beszélő név jelentése sugallná. De hogy a filmbeli Slim nem kifejezetten slim, az persze egyáltalán nem baj – Jennyt éppen ezért (is) szeretjük.

A film amerikai idillként indul: szegény lány dolgozik egy gyorsétteremben; fiatal, jóképű, gazdag férfi érkezik – fehér ló, szerelem, majd család, nagy ház, autó stb. Slim már-már azt hiheti, tündérmese főszereplője lett. Álmai lovagjáról azonban hamarosan kiderül, hogy valójában önző és hatalomittas, erőszakos és kegyetlen ember, aki eleinte csak megcsalja, később pedig már veri is a feleségét. A tündérmese rémálommá válik, Slim azonban nem hagyja magát, kisgyerekével elmenekül otthonról, majd ellentámadásba lendül: női Rockyvá képezi magát, és felveszi a harcot kegyetlen férjével, aki végül persze elnyeri méltó büntetését.

Habár a sztori meglehetősen vékonyka, Jennifer Lopez mégiscsak nézhetővé teszi a filmet, melyet így nemcsak J-Lo eddigi, hanem leendő rajongóinak, sőt a nagyközönségnek is bátran ajánlhatunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2690