KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Felül semmi

Csillag Márton

 

A sanyarú sorsú emberek vidám napjait bemutató új brit filmzsáner, a „megélhetési vígjáték” újabb fejezetéhez érkezett: a vetkőző acélgyári munkások (Alul semmi), balettozó proligyerekek (Billy Elliot) és dílerkedő özvegyasszonyok (Fűbenjáró bűn) után most a konyhai kötény nélkül, meztelen felsőtesttel pózoló háziasszonyok mutatkoznak be. A korábbi keserédes darabokhoz hasonlóan a Felül semmi humorának is a szomorúság az elsődleges forrása: miután a yorkshire-i Rylston és Vidéke Nőegylet egyik virgonc tagja (Julie Walters) a rák közreműködésével elveszíti hőn szeretett férjét, az egylet legvagányabbjai úgy határoznak, hogy egy pucérkodós naptár kiadásával gyűjtenek pénzt az eltávozott emlékét őrző várótermi ülőgarnitúrára. Az 1999 áprilisában megtörtént valós eseményeket feldolgozó film szerkezete – miként erre a magyar cím is utal – szigorúan a műfajteremtő Alul semmi felépítményét követi: a szeretnivaló szerencsétlenek ledobják kispolgári (esetleg „kismunkási”) láncaikat, a társadalmi konvenciókat felrúgva vállalják az összetűzést kicsinyes környezetükkel, felfedik szottyadt kebleiket, s végül – akár az ünnepi puding készítésekor – szembenéznek csomómentes önmagukkal. Nigel Cole rendező a Fűbenjáró bűnnel már bebizonyította, hogy csaknem Mike Leigh-i mélységben ismeri a kisvárosi angol nők lelki világát, nem csoda hát, hogy a gyász és humor finom keverékével ismét egy mulattató és érzékeny történetet sikerült vászonra vinnie. A nőegyleti kalendárium egy-egy lapján szereplő bátrak fedetlen felsőtesttel végzik hagyományos háziasszonyi tevékenységeiket, de a film egészéhez hasonlóan a szomorú, meztelen igazság a képeken is takarásban marad: virágszálak, prések és egyéb konyhai tárgyak teszik láthatatlanná az érett kebleket. Yorkshire asszonyai és a film készítői olyanok, akár az okos lány a meséből: meg is mutatják, meg nem is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1789