KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Relic – Bestia

Takács Ferenc

 

Minden receptre és szabvány szerint történik. Először is kivesszük az amerikai filmközhelytárból a „Félelem az inváziótól” márkajelű szabadalmi leírást a testileg-lelkileg tiszta, egészséges és normális Amerikáról, amelyet mindig kívülről és mindig alattomban fenyeget a rombolás, dúlás és halál, hol Afrikából behurcolt vírusok, hol csalárdan emberi alakot öltő földönkívüli idegenek, hol magukat becsületes amerikai atomtudósnak vagy sarki hentesnek álcázó KGB-ügynökök képében. Vegyítsük ezt a szabványt a „Szörny, amely egy ideig legyőzhetetlennek tűnik, mert nem tudjuk a gyengéjét” felzetű receptben foglaltakkal (egy polccal lejjebb található), s ha ezt a keveréket megszórjuk egy kis filmes populárpszeudo-genetikával a Science Fiction feliratú sótartóból (ez is ott van valahol filmközhelytárunk büféjében), máris nekiláthatunk scifihorrormutánsszörnyfilmünk leforgatásának: dél-amerikai kőkorszaki szinten élő indián törzs babonás varázsnövénye szörnyű genetikus mutációt idéz elő, amelynek eredménye (praktice Stan Winston műve, aki az Alien-sorozat, a Jurassic Park és a Terminator II szörnyeit is fabrikálta) azután az USA-ba behurcoltatván véres tombolásba kezd a chicagói Természettudományi Múzeumban.

Nos, a filmet le is forgatták. S láss csudát: az ezerszer látott sablonokból ezúttal egy (szó se róla) tökéletesen sablonos, ám tökéletesen élvezhető film készült el. Jó a ritmus, jeles a színészi munka, kitűnő a feszültségteremtés, s még némi – a sematizmust valamelyest oldó – szatíra és humor is belefér a filmbe, a múzeum szakszemélyzetének, a tudományos kutatóknak belterjes életét és munkáját megkaristoló irónia. S persze remek a szörny is, mozgó makettnek és digitális videotrükknek egyként lenyűgöző. A film alkotóbrigádját együttesen és tagjait külön-külön is dicséret illeti: a tervet teljesítették, a szerelőszalag mentén szorgoskodva mindenki a legjobbat hozta ki magából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1571