KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bye Bye Man - A rettegés neve

Sepsi László

The Bye Bye Man – amerikai, 2017. Rendezte: Stacy Title. Írta: Robert Damon Schneck regényéből Jonathan Penner. Kép: James Kniest. Szereplők: Douglas Smith (Elliot), Lucien Laviscount (John), Cressida Bonas (Sasha), Doug Jones (Bye Bye Man). Gyártó: Interpid Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 96 perc.

 

A paranoiát és pusztító látomásokat terjesztő elmevírusokként működő újkori horrorszörnyek (Valami követ, Körök) sorában a Bye Bye Man nyílt lapokkal játszik: a „ne mondd ki, ne gondolj rá” parancsolatai hamar leleplezik, hogy a film hősei elsősorban egy mentális fertőzéssel küzdenek, ahol csaknem mellékes a rém konkrét alakja. Ám a Kampókéz és a Pontypool szerelemgyerekeként leírható Bye Bye Man játékideje során képtelen felérni a filmindító kertvárosi mészárszék intenzitásához. A kilencvenes években egyedi atmoszférájú függetlenfilmekkel (mint a politikai populizmus térnyerése kapcsán ma is frissnek ható Az utolsó vacsora) indult Stacy Title-nek mintha minden maradék stílusérzéke a nyitószekvenciába sűrűsödött volna, ami után a megkísértett huszonévesek őrületbe torkolló féltékenységi drámája kivitelezésében és ötleteiben is lapos folytatás. Már Robert Damon Schneck a film alapjául szolgáló novellája sem a „Bye Bye Man” lehengerlő eredetiségével tüntetett, az ujjgyakorlat gazdag kultúratudományi apparátussal szedte ízekre a szerző által kreált városi legendát, a New Orleans-i mumus kapcsán módszeresen összegyűjtve a háttéranyagokat az Ouija-tábla feltalálásától az amerikai spiritizmus történetéig. Mivel a rendező lemondott az adaptációhoz kézenfekvőnek tűnő áldokumentumfilmes formáról, így a címszereplő eredendő ürességét sem fedi el a ráhordott tudásanyag (mint a novellában): Bye Bye Man Kampókézzel ellentétben nélkülözi annak társadalomtörténeti áthallásait, a kortárs konkurensek közül pedig a Slenderman körüli médiahype és valós tragédiák kárhoztatják Schneck rémét a másodhegedűs szerepére. Stacy Title és állandó szerzőtársa, Jonathan Penner nem csupán abban vall kudarcot, hogy a Bye Bye Mant beemelje az említésre méltó horrormonstrumok közé, de egy húsz éve ígéretesen indult alkotópáros visszatérése helyett is csak annak megfakulását szemlélteti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13203