KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hódkóros

Tüske Zsuzsanna

The Beaver – amerikai, 2011. Rendezte: Jodie Foster. Írta: Kyle Killen. Kép: Hagen Bogdanski. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Mel Gibson (Walter), Jodie Foster (Meredith), Anton Yelchin (Porter), Jennifer Lawrence (Norah). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 91 perc.

Számos hollywoodi zsánerdarab mesélt már arról, milyen következményekkel jár egy képzeletbeli barát felbukkanása a fõhõs oldalán, hogyan segítheti át viszontagságaikon, vagy keverheti még nagyobb bajba. Ezek a figurák nem csak megjelenési formájukban, de mûfaji származásukban is igen különböznek az 1950-es Harvey vígjátéki közegben mûködõ, láthatatlan óriásnyúlától (aki a szürkeségtõl és magányától az alkoholizmus felé forduló férfi társaként jelenik meg) A plasztik szerelem zárkózott fõhõsének engedelmes guminõjéig. Leginkább mégis thrillerekben boldogulnak ezek a különös másodhegedûsök, az ösztön-én fenyegetõ alakjai gyanánt, lásd az 1978-asA mágus vérfagyasztó darabját, amelynek küszködõ bûvésze hasbeszélõként, egy bábun keresztül nyer önbizalmat és szerelmet, hogy aztán a figura teljes hatalomátvételével meghasonult gyilkossá váljon.

A képzeletbeli társak családjának friss tagja, a Hódkóros elõdei jó és rossz tulajdonságaiból egyaránt örökölt, ténykedését azonban a családi dráma mûfaji színterén végzi. A fõhõs ezúttal egy kétgyerekes családapa és üzletember, aki súlyos depressziója nyomán elveszti kapcsolatát környezetével. A pozitív változást egy hód formájú kesztyûbáb feltûnése hozza meg, aki nem csak az öngyilkosságból rántja vissza Waltert, de terápiás eszközként is remekül mûködik – ám az új erõre kapott otthoni élet az üzlettel együtt megfeneklik, amikor világossá válik, hogy a plüsstestû rágcsáló nem csak átmeneti vendég a családban.Jodie Foster (Más, mint a többiek, Szédült hétvége) harmadik játékfilmes rendezésében ismét az eltávolodás témáját veszi elõ: pontosabban azt, hogyan dolgozzák fel a családtagok, ha különc van köztük. Régi szokását megtartva a színész-rendezõ a humort sem hagyja el a dráma mellõl, amelynek elsõdleges forrása persze a hétköznapi élet legintimebb pillanataiba is bebocsátást nyerõ hódbáb jelenléte – a fõhõs baljáról lerántva el is tûnne minden szokatlan vonás a filmbõl és csupán egy sokszor látott elemekbõl, szívvel és tisztességgel összerakott alkotás maradna a helyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10778