KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Star Trek

Nevelős Zoltán

Star Trek – amerikai, 2009. Rendezte: J.J. Abrams. Írta: Roberto Orci, Alex Kurtzman és Gene Roddenberry. Kép: Daniel Mindel. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Chris Pine (Kirk), Zachary Quinto (Spock), Eric Bana (Nero), Simon Pegg (Scotty), John Cho (Hikaru Sulu hadnagy), Bruce Greenwood (Christopher Pike). Gyártó: Bad Robot / Paramount / Spyglass. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 120 perc.

 

Az eredeti Star Trek-sorozat, a tíz mozifilm és a kiágazó későbbi sorozatok leglényegesebb tulajdonsága a sorozatjelleg volt: élvezeti értékük a belső utalások, a visszatérő szereplők, helyszínek és történetszálak felismerése révén hatványozódott. Az új Star Trek-film nem a koherens mítoszrendszert építi tovább, hanem merész kanyarral az eredeti sorozat elé vág, és azt meséli el, hogyan jött össze az Enterprise űrhajó legendás legénysége élen James T. Kirk kapitánnyal.

Mivel az új film cselekményében lehetségessé válik az időutazás, alkalom nyílik alternatív eseményláncok indítására. Ez mellesleg felmentést is jelent az alól, hogy jelen film cselekményét (és esetleges folytatásaiét) olyan aprólékosan összhangba kelljen hozni a Star Trek-mítosz eddig született történeteivel, ahogy az a sorozat szülőatyjának, az 1991-ben elhunyt Gene Roddenberrynek megkerülhetetlen elvárása volt. A szereposztás különösen érdekes illesztési pont: az eredeti stábra arcvonásokban is emlékeztető színészeket válogattak a maroknyi főszerepre, Leonard Nimoy pedig egyetlenként a régiek közül személyesen is feltűnik – szintén az időutazásos trükk segítségével. Az Eltűntek-sorozattal befutott J. J. Abrams a hagyományokkal pimaszul játszadozó Star Trek-filmet alkotott, amely igen messzire távolodik a jellegzetes tévés kulisszáktól és kardot nyelt színészi játéktól. Az eredeti sorozat makulátlan díszletvilágához képest Abrams nem átall valószerűen megkopott tárgyi környezetet használni, ami összhangban áll az ösztönösebb színészvezetéssel és akciójeleneteinek nyersebb, durvább megvalósításával.

A 2002-es Nemezissel és a tévésorozat-család legkésőbbi szériájának, az Enterprise-nak 2005-ös befejeződésével a Star Trek-univerzum, ahogy eddig ismertük, véget ért. Az Abrams-féle újraindítással valami új Star Trek kezdődik, ami a régi mitológia híveinek aligha fogadható el egyenrangú folytatásként, de lehet, hogy a sorozat akár még új lendületet is tud venni azzal, hogy szakít saját ortodoxiájával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9863