KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálforgás

Sárközi Dezső

Míg Magyarországon a hamis számlakönyvnél, az Austrialottónál és az ÁFOR-kutaknál kezdődik a „Carrier” (akár motorolaj formájában is), addig a filmes Amerikában bárhol.

Például a táncparketten (Dirty Dancing), a Wall Streeten (Tőzsdecápák) vagy csak egyszerűen a Streeten (Pretty Woman). Ugyanilyen gyors karriert láthattunk Rockytól a ringben, vagy a Baseball-bikáktól a gyepen. Most éppen a jégre visznek. A hősnő, Kate, egy nem éppen kontárul csiszolt alakú lány, akit leginkább kedélye-szeszélye akadályoz meg abban, hogy partnert találjon magának – a műkorcsolyában. Mígnem orvos-edzője – a jónevű Anton Pamchenko – önkényesen összepárosítja a szemsérülése miatt lecsúszott hokibajnokkal.

Ahogyan egy hegesztőlányból a pennsylvaniai balettintézet növendéke lehet (Flashdance) vagy az utcán strichelő butuska lányból dúsgazdag feleség (Pretty Woman), ugyanilyen természetes módon válik a nagy melák jégkorongozóból flitteres ruhás műkorcsolyázó. Senki sem csodálkozhat azon, hogy a páros, ha sok-sok veszekedés után is, rövid idő alatt eljut az Albertville-i olimpiára.

A műfaj dramaturgiája szerint a sikerhez boldogság jár, a filmhez heppiend. Mindezt rendben megkapjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=564