KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A misszió

Nagy Zsolt

Roland Joffé Cannes-ban Arany Pálmát nyert alkotása pazar kiállítású, monumentális, sztárokat felvonultató, kicsit moralizáló, enyhén társadalomkritikus, de tömegfogyasztásra is alkalmas „nagy mozi”. A harcos egyház úgyis reneszánszát éli Dél-Amerikában, a közönség kedveli az egzotikumot, a romlatlan természet lágy ölén titokzatos, öntörvényű életüket élő indiánokat, adjunk hát neki egy jól megírt, nem túl csavaros, szelíden könnyfakasztó filmet, amely a fent említett közegben játszódik. Az áthallások elkerülése végett a történetet célszerű a XVIII. század derekára helyezni, aki pedig mégis az aktualitást keresi, figyeljen fel arra, hogy a filmet Benigno Aquino emlékének ajánlják készítői. A történet maga nem túl eredeti: a testvérgyilkos rabszolga-kereskedő Mendoza kapitány vezeklésképpen a jezsuiták közé áll, akik a „vízesések fölött” missziót építettek, hogy az őslakos indián törzset katolikus hitre téríthessék. A spanyol-portugál nagyhatalmi vetélkedés, világi és egyházi hatalom küzdelme azonban áldozatokat követel, és a pápai nuncius saját meggyőződése ellenére a misszió „taktikai” feláldozása mellett dönt, ami egyben az indiánok és a mellettük harcoló jezsuiták fizikai feláldozását is jelenti. Látványos tömegjelenetek és festői szépségű tájképek váltakoznak Chris Menges kamerája előtt, Morricone filmzenéje ismét külön mű a műben, Mendoza szerepében Robert de Niro, Gábriel atyaként pedig Jeremy Irons nagy átéléssel alakítja a jezsuiták két – egymástól gyökeresen eltérő személyiségű – vezéralakját. Nem ők tehetnek arról, hogy a nézőn úrrá lesz a „déjá vu” érzése. Más korszakba helyezve, más szereplőkkel, jobb-rosszabb kivitelben variálva a témát – „láttuk már”. Hiába a közreműködők legjobb igyekezete, A Misszió megmarad látványos utánérzésnek, a giccs határán egyensúlyozó, színes, szélesvásznú, érzelgős műmesének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5138


előző 1 következőúj komment

Menrot#2 dátum: 2007-11-22 19:27Válasz
A "kritikus" téved, a Misszió jó film és nem a "sztárok" miatt.
Előzmény: Gulyás Katalin #1

caline#1 dátum: 2005-08-22 17:02Válasz
Miért lenne gicss????