KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Segítség, hal lettem!

Varró Attila

 

Bár a Mikiegérgyár eddig franciáktól és japánoktól lopott rajzfilmtémákat, immár az animációs nagyhatalomnak kevéssé nevezhető Dánia is csatlakozott a megtisztelő listához: a Segítség, hal lettem! mélységi mámora ráadásul éppúgy viszonyul az Atlantiszhoz és a Finding Nemohoz, mint a csészealj szemű Kimba Szimba áramvonalas oroszlánkirályához. Az óceánfenékre merült ellenszert tenger gyümölcsei formában keresgélő kiskölykök meséje öngyilkos elszántsággal fordít hátat a mai hollywoodi trendnek – feladva a többgenerációs marketing-stratégiát, egyszerűen csak kortárs-közönségéhez szól. Vonjunk ki mindent, ami a Shrek-modellt 9-től 99-ig fogyaszthatóvá teszi, önreflexiót, iróniát és vérfagyasztó akciót, de tartsuk meg a divatjamúlt butuska dalbetéteket, a nevetséges rosszfiúkat és a gügyögő lánycsemetét, majd prezentáljuk mindezt a hét szűk esztendővel ezelőtt szupermodernnek számító animációs-technikával és máris megkapjuk a Disney kedélyes Dogma-verzióját. A Segítség, hal lettem! efféle tiszteletreméltó, ám hamvába holt reformáció az alsó tagozatnak, mozgalom és manifesztó remélhetőleg nem lesz belőle, de biztos több nézőt csábít majd matinéra, mint Kirikou és Csihiró együttvéve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2219