KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fiú hazatér

Barkóczi Janka

Ben Is Back – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Peter Hedges. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Julia Roberts (Holly), Lucas Hedges (Ben), Kathryn Newton (Ivy), Courtney B. Vance (Neal). Gyártó: Black Bear Pictures / Color Force. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

 

Holly vidáman érkezik haza gyerekeivel a karácsonyi előadás próbájáról, amikor a kertjükben ismerős idegen bukkan fel. A látogató Ben, a rég nem látott legidősebb fiú, akinek kezelhetetlen drogfüggősége a család történetének egyik sötét fejezete. Bár a korábbi karácsonyok rossz tapasztalatai után a família egyszer már úgy döntött, hogy többé nem kér Ben jelenlétéből, Holly-ban most mégis feltámad a remény, hogy visszakaphatja őt. Közös megegyezéssel és erős gyanakvással huszonnégy órás próbaidőt szabnak a vendégnek, de ez az egyetlen, rövid nap sem telik gondok nélkül. Miközben az anya a fiú minden lépését figyeli, és oroszlánként küzd azért, hogy a helyes ösvényen tartsa, olyan alakok bukkannak fel a múltból, akiket jobb lenne örökre elfelejteni.

Hogy hány feldolgozás után válik egy téma trenddé, nehéz megállapítani, de tény, hogy az Egy fiú hazatér és Felix van Groeningen Csodálatos fiú című filmje között szoros párhuzamot lehet felfedezni. Mindkét film függő gyerekek és hozzátartozóik küzdelmeit és megmentési-túlélési stratégiáit taglalja, és mindkettő létrejöttében fontos egy valódi apa-fiú páros. Míg az előbbiben az eredeti történet érintettjei működtek közre, itt Peter Hedges rendező a saját fiára osztotta a főszerepet. Lucas Hedges az egyik legizgalmasabb és legtöbbet foglalkoztatott fiatal színész mostanában, aki Frances McDormand-tól (Három óriásplakát Ebbing határában) Nicole Kidman-en (Eltörölt fiú) át szinte mindenkinek a fiát eljátszotta már. Ezúttal Julia Roberts mellett jelenik meg, akivel minden szempontból felveszi a versenyt. A drog és a család viszonya fontos és nagyon összetett kérdés, de ezt a bonyolultságot láthatóan nehéz megragadni. Ben drámája viszonylag egyszerűen, elsősorban az anya szemszögéből elmesélve, áldozatként mutat be minden érintettet, ezzel pedig együttérzést, sajnálatot és szomorúságot kelt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14062