KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hullagyáros

Benke Attila

Accident Man – angol, 2018. Rendezte: Jesse V. Johnson. Szereplők: Scott Adkins, Ashley Greene, Amy Johnston. Forgalmazó: Sony. 101 perc.

 

A méltatlan módon elfeledett Blast of Silence-től vagy Melville klasszikusától, A szamurájtól a Léon, a profin és a Kill Billeken át az Atomszőkéig és a Vörös verébig a profi gyilkosokat bemutató filmek hősei minduntalan szembesülnek a megbízás és érzelmeik konfliktusával. A brit akciósztár és harcművész Scott Adkins (Vitathatatlan-széria) legújabb filmjében, a Hullagyárosban is megolvad a forgatókönyvet jegyző Adkins által eljátszott profi jégszíve megbízóinak nem túl nagy örömére. Bár az amerikai Jesse V. Johnson (Ököljog, A csomag) rendezte akciófilm újdonságokat nem hoz a műfajba, de faék egyszerűségű sztorija vizuális megvalósítása miatt igen szórakoztató.

A Hullagyáros bérgyilkosfilm Pat Mills és Tony Skinner Accident Man című képregényklasszikusát dolgozza fel, melynek hőse, Mike Fallon specialitásai a balesetnek álcázott gyilkosságok. Mike a Big Ray nevű mestere által vezetett szervezet tagjaként sebészeti pontossággal kivitelezi busás pénzzel jutalmazott merényleteit, profizmusának titkát pedig már a nyitójelenetben is a néző szájába rágják: egyik áldozatát sem tekinti embernek, legfeljebb trófeáknak, szelfik látványos díszletének. Ezért Adkins figurája akár a Blast of Silence főszereplőjét idéző nihilista antihőssé is válhatna, azonban egy nap megölik a jó ideje már leszbikus kapcsolatban élő egykori kedvesét, aki a férfi gyermekét hordozta szíve alatt. Mike nem hiszi el, hogy a tettesek egyszerű huligánok voltak, összeesküvést sejt, ezért megszegi a bérgyilkosok fő szabályát, és érzelmi alapon bosszúhadjáratot indít. A szálak pedig olyan emberekhez vezetnek, akikkel még a hűvös profi sem szeretett volna soha konfrontálódni.

A Hullagyáros legnagyobb erényei értelemszerűen akciójelenetei. Jesse V. Johnson szerencsére hozzáértő módon használja a vágóollót, és teret enged a Scott Adkins által nagy szakértelemmel kivitelezett csonttörő ökölharcoknak, melyeket jó érzékkel szórtak szét a cselekményben, így az utolsó nagyjelenetig hatásosak maradnak. Adkins és a szintén harcművész Amy Johnston karaktereinek végső párbaja pedig egyenesen pazar, katartikus bosszújelenetről lévén szó a vérrel sem fukarkodtak az alkotók. Emellett a sablonos fordulatokkal teletűzdelt bosszútörténetet Mike narrációja és a Guy Ritchie-t idéző klipesztétika mellett az a flashback-jelenetsor is feldobja, melyben megismerjük a főhős múltját, ahogy zöldfülű tinédzserből Big Ray közreműködésével a balesetnek álcázott gyilkosságok mesterévé válik. Így a Hullagyáros nyugodt szívvel ajánlott azoknak, akik a John Wickeken vagy a kortárs brit akciófilmeken (Kereszttűz) jól szórakoztak, és egy nem annyira képregényes, mégis jó képregényadaptációt szeretnének látni.

Extrák: Werkfilm, audiokommentár Scott Adkinsszel és Stu Smallal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13626