KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/március
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Baptiste
FESZTIVÁL
• Fekete Ibolya: Szarajevó, az erdő Halálrutin
• Simó György: Szarajevó, előjel Budapesti beszélgetés Ademir Kenovićtyal
MAGYAR FILM
• Sneé Péter: Egyedül nem megy Beszélgetés Sándor Pállal
• Sneé Péter: Hasonló cipőben Beszélgetés független producerekkel
• Bársony Éva: Füstbe ment tervek Beszélgetés András Ferenccel

• Trosin Alekszandr: Orosz ragtime Moszkvai mozikban
• Kántor Péter: A margón Felhő-Mennyország
• Csala Károly: Egy bohóc mennyországa Beszélgetés Nyikolaj Dosztallal
• Molnár Gál Péter: Távol Pétervártól A Belov-család
• Kövesdy Gábor: Megsértettem Oroszországot Budapesti Beszélgetés Viktor Koszakovszkijjal
• Turcsányi Sándor: Szolgaszemmel A francia kalandfilmekről
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Mindenki más Repklip
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Vézna filozófus Manchesterből Mezítelenül
• Schubert Gusztáv: A Büchner-puzzle Woyzeck
• Hegyi Gyula: Jó éjt, nagy generáció! Jó éjt, királyfi!
• Lukácsy Sándor: A sekély film avagy mit nem mondott Marx? Halál a sekély vízben
• Harmat György: Állami ugatás Kutyabaj...
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Philadelphia
• Mockler János: Kísértetház
• Báron György: Carlito útja
• Reményi József Tamás: A három testőr
• Sárközi Dezső: Mennyei Örömök Klubja
• Kovács András Bálint: Tabuk nélkül – egy férfi és két nő
• Schubert Gusztáv: Jófiú
• Sneé Péter: Sátánfajzat – Warlock 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ha Isten úgy akarja

Sepsi László

Se Dio vuole – olasz, 2015. Rendezte. Edoardo Maria Falcone. Írta: Marco Martani. Kép: Tommaso Borgstrom. Zene: Carlo Virzi. Szereplők: Marco Giallini (Tommaso), Alessandro Gassman (Pietro), Laura Morante (Carla), Ilaria Spada (Bianca). Gyártó: Wildside. Forgalmatzó: Cinenuovo. Feliratos. 100 perc.

 

Egy kellőképpen tuskó figura bármilyen vígjátékot elvisz a hátán, kivéve, ha a történet arról szól, hogyan válik hősünk bunkóból jó emberré, hiszen így az utolsó felvonásra eltűnik a történetből a humorforrás. Edoardo Maria Falcone filmjének szívsebész főhőse tökéletesen megfelel a fenti kritériumoknak, arroganciája, szélsőséges materializmusa és savas megjegyzései alapján mintha egy alma materben végzett volna Dr. House-zal. Amikor viszont egy karizmatikus prédikátor hatására fia bejelenti, hogy orvosi pálya helyett papnak készül, az ateista doktor vérszemet kap, és minden erejével megpróbálja hitelteleníteni a börtönviselt lelkészt.

A főképp kínos szituációkra és a modern élet vélt sekélyességének kigúnyolására épülő komédiát minduntalan nehézkessé teszi az alig leplezett ideológiai töltet: a Ha Isten is úgy akarja tanmese a „nem csak kenyérrel él az ember” bibliai tanulsága mentén, ami szereplőit szükségképpen elrajzolt típuskarakterekké (ez vígjáték esetében még megbocsájtható vétek), cselekményét pedig kiszámíthatóvá teszi. A doktor útja a totális szkepszistől a megalázó helyzetek sorozatán át a részleges megtérésig, illetve családjának eközben elmélyülő válsága és annak feloldása afféle habkönnyű Teorémát, egyben a keresztényi szeretet védőbeszédét kínálja a szekularizált nyugatnak, eközben viszont olyan övön aluli húzásokat is bevet, mint a homoszexualitás elfogadásának és a vallás tagadásának kijátszása egymás ellen rögtön az alapkonfliktus bemutatásakor. Aranyszájú Szent János szerint Jézus sosem nevetett, és a Ha Isten is úgy akarja híven illusztrálja, hogy miért: a humor és a tanítás ebben az esetben óhatatlanul kioltják egymást, hiába akad Falcone filmjében pár eltalált geg, ha azok mögött rendre ott ólálkodik a didaxis ördöge.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12572