KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/március
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Baptiste
FESZTIVÁL
• Fekete Ibolya: Szarajevó, az erdő Halálrutin
• Simó György: Szarajevó, előjel Budapesti beszélgetés Ademir Kenovićtyal
MAGYAR FILM
• Sneé Péter: Egyedül nem megy Beszélgetés Sándor Pállal
• Sneé Péter: Hasonló cipőben Beszélgetés független producerekkel
• Bársony Éva: Füstbe ment tervek Beszélgetés András Ferenccel

• Trosin Alekszandr: Orosz ragtime Moszkvai mozikban
• Kántor Péter: A margón Felhő-Mennyország
• Csala Károly: Egy bohóc mennyországa Beszélgetés Nyikolaj Dosztallal
• Molnár Gál Péter: Távol Pétervártól A Belov-család
• Kövesdy Gábor: Megsértettem Oroszországot Budapesti Beszélgetés Viktor Koszakovszkijjal
• Turcsányi Sándor: Szolgaszemmel A francia kalandfilmekről
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Mindenki más Repklip
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Vézna filozófus Manchesterből Mezítelenül
• Schubert Gusztáv: A Büchner-puzzle Woyzeck
• Hegyi Gyula: Jó éjt, nagy generáció! Jó éjt, királyfi!
• Lukácsy Sándor: A sekély film avagy mit nem mondott Marx? Halál a sekély vízben
• Harmat György: Állami ugatás Kutyabaj...
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Philadelphia
• Mockler János: Kísértetház
• Báron György: Carlito útja
• Reményi József Tamás: A három testőr
• Sárközi Dezső: Mennyei Örömök Klubja
• Kovács András Bálint: Tabuk nélkül – egy férfi és két nő
• Schubert Gusztáv: Jófiú
• Sneé Péter: Sátánfajzat – Warlock 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Walter Mitty titkos élete

Forgács Nóra Kinga

The Secret Life of Walter Mitty – amerikai, 2013. Rendezte: Ben Stiller. Írta: Steve Conrad. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Ben Stiller (Walter), Kristen Wiig (Cheryl), Sean Penn (Sean), Adam Scott (Ted). Gyártó: 20th Century Fox / Samuel Goldwyn Films / Red Hour Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

1939-ben jelent meg a New York Times-ban James Thurber novellája, a Walter Mitty titkos élete. Hőse a szimpátiánkra méltó kisember, aki fantáziáját bevetve szállt szembe a pimaszul magabiztos hétköznapi idegenekkel, beleértve saját feleségét is. A valóság morzsáiból (egy kórház, a Waterbury-tárgyalásról friss hírt kiáltó rikkancs, a Liberty német fegyverkezést érintő cikke) fantazmagóriákat kerekített, ezekben ünnepelt sebészként, a légierő kapitányaként vagy mesterlövészként tündökölt. Majd játszi mosollyal szívott el egy cigarettát, megtörhetetlenül védve belső, titkos világát. A novellából 1947-ben, Samuel Goldwyn szárnyai alatt született amerikai filmverzió, ebben Mitty már a Pierce Publishing korrektora, reflexív, lassan aktivizálódó antihős. A második világháború utáni paranoia thrillerek fabulája kerekítette ki az alapművet történetté, egy úrhatnám anya, egy unalmas menyasszony és egy femme fatale között szétosztva a női szerepeket, börleszkes humorral ütve fel a helyzet komolyságát.

2013-ban, Ben Stiller rendezésében készült el az újabb amerikai olvasat. Az aktuális hátteret a 21. századi magány és a nyomtatott sajtó leépítése adja, Mitty éppen annál a Life magazinnál nagyítja az utolsó fotók negatívjait, amelyben korábban Thurber és Goldwyn levélváltása lezajlott a '47-es verzió forgatókönyve kapcsán. A modern Mitty élete maga is csak egy fotónegatív. Jó dolgozóként eltartja anyját és színésznőjelölt testvérét, de vágyait álmodozásaiban teljesíti be. Ezúttal egy elveszett képkocka, az utolsó címlapkép utáni kutatás építi a szüzsét, mely során a régivágású fotós (Sean Penn) és a romantikus szál új hősnője, egy elvált anya motiválják hősünket. Ha nem is emelkedik különös magasságokba Stiller filmje, de korszerű, és hollywoodi optimizmusa ellenére is igencsak kiábrándult mesét kapunk az életről, amit nem szolgálni kellene, hanem élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11641