KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Herceg és a Csillaglány

Hegyi Gyula

 

Jó néha igazi mesefilmet nézni. Olyasfajta történetet, ahol a király még almáriumban tartja a koronáját, udvari bohóc bukfencezik a trón körül, három lánya van a királynak, egyik, mint mondani szokás, szebb, mint a másik, de még a harmadik is „luxuskülsejű” lenne a mai házassági hirdetésekben. Régi és igazi mesét, melyben a Hold kackiás bajszú herceg, aki szívvel-örömmel segíti a földi hercegtársa, amúgy hites sógora összecsapását részint a gonosz szegény emberekkel, részint a záporok és a szelek főrendű, ám sajnálatosan tapintatlan urával. Jó az igazi mese: a sablonokat és a tanulságokat itt senki sem csomagolja korszerű „problémák” köntösébe, senki sem akar „üzenni” a nézőnek, a társadalomnak. A deus ex machina e filmben még nem rejtőzik bonyolult és nyakatekert álfordulatok mögé: szószerint értendő, hogy az égi hatalmasságok, jelen esetben a Nap, a Hold és a Szél le-leszállnak a földre, kisegíteni a kátyúból a pozitív hős elakadt ügyét. A Herceg és a Csillaglány persze elsősorban gyerekeknek szól: de kedvessége és műfaji hűsége a felnőtt néző számára is rokonszenvessé teszi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7286