KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törvényes esküvő

Faragó Zsuzsa

 

Szilágyi Ákos a Filmvilág augusztusi számában „a háborús film szentimentalizált változatának” nevezi azt a filmtípust, mely az úgynevezett „újmonumentalizmus” és az „erkölcsi realizmus” irányzata közti időben, a hetvenes években tűnt föl a szovjet mozikban. Nem dübörögnek tankok, nem zúdul hurrázó tömeg az 1942-ben játszódó Törvényes esküvőben sem – ám a háború erkölcsét kegyetlen őszinteséggel vizsgáló irányzat is érintetlenül hagyta a rendezőt, Albert Mkrtcsjant.

Hátországi szerelmi történetében gátlástalanul használja a bejáratott, már-már örökérvényűnek tűnő elemeket: a nők-kedvence szépfiú riadt, ám tiszta szívű kis egérkébe szeret, ám mielőtt szerelmük beteljesedhetne, szétszakítja őket a háború. Búcsújuk: távolodó, integető férfi, könnyező női arc hosszan-hosszan, s közben (az egész film alatt is, végig) árad a széles, szomorú orosz zene (ez esetben még az sem segít, hogy a dalok egy részét maga Bulat Okudzsava énekli).

Olyan elemek ezek, melyeket nehéz oly sokadszor is változatlan formában újratermelve komolyan venni, annál nehezebb – minél komolyabban veszik maguk az alkotók. Márpedig Albert Mkrtcsjan és színészei nagyon komolyan veszik ezt a csupa „leszállt kultúrjavakból”, valahai nagy alkotások sikeres elemeiből összefércelt művet. Natalja Belohvosztyikova, akit legutóbb a Part című filmben láthattunk, most ugyanazt a hiteltelen, tépett, szőke figurát hozza, minden pillanatban „alakít”, érzelmeinket provokálja, könnyeinket sajtolná..

Szilágyi Ákos szerint a szovjet háborús filmnek ez a „szentimentalizált változata” átmenet a kialakuló „háborús filmkommersz” felé. Nos, úgy látszik, a háborús filmkommersz megszületett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5709