KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A Magyar Mozgókép Alapítványról

N. N.

 

A Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma döntött azokról a pénzkeretekről, amelyeket az Alapítvány 1991. IV. negyedévében a pályázatok alapján a magyar filmkultúra támogatására fordít, különböző szakterületeken. Az Alapítvány első pályázati felhívására mintegy 300, számos esetben jövő évi terveket is érintő, összesen több mini 1 milliárd forintot kitevő támogatási igény érkezett. Ez – tekintettel arra, hogy az egyén pályázók mellett a stúdiók filmtervek csomagjaival pályáznak – a pályázatok számának több mint kétszeresét kitevő, különböző időtartamú népszerű-tudományos, animációs, dokumentum- és játékfilm befejezésének előkészítésének vagy gyártásának szándékát jelzi. Tizennégy filmforgalmazó vállalat 45 művészfilm mozikba juttatásához igényelt támogatást. A moziüzemeltetők, a külön is szerveződő art-mozi és filmklub-hálózattá együtt, összesen 52 pályázattal kívánnak támogatáshoz jutni. A filmtudomány és a filmes szaksajtó is jelen van a pályázók között. A kilenc szakkuratórium véleménye alapján, azok elnökeit személyesen is meghallgatva döntött a Nemzeti Kuratórium az egyes szakterületekre fordítható keretösszegekről, a gyártás, a forgalmazás és moziüzemeltetés támogatása közti arányokról. A felosztott összeg az év hátralevő részére 220 millió forint.

Animációs filmes szakkuratórium: 15 mFt; dokumentumfilmes szk.: 20 mFt; játékfilmes szk.: 105 mFt; népszerű-tudományos szk.: 15 mFt; filmforgalmazói szk.: 25 mFt; moziüzemeltetői szk.: 15 mFt; art-mozi, filmklub szk.: 8 mFt; kísérleti, kutatási, képzési, könyv- és folyóiratkiadási szk.: 12 mFt; videó szk.: 5 mFt. Az összegeknek a pályázók közötti felosztásáról az egyes szakkuratóriumok döntenek.

A Magyar Mozgókép Alapítvány pillanatnyilag sajátságos helyet foglal el a nagyszámú hazai alapítvány között. Bár a magyar jogrendből hiányzik a „közalapítvány”, vagyis a közhatalmi intézkedéssel létrehívott alapítvány fogalma, a magyar mozgóképszakmának ez az intézménye de facto megtestesíti azt. Úttörő szerepet játszik abban a tekintetben, hogy közhasznú szervezeteket magában foglalva, illetve részt vállalva azok működtetésében ellát korábban „államosított” funkciókat, ez esetben a mecénási szerepkört, miközben fölszabadítja e szakmai szervezeteket az állam hatalmi, politikai befolyása alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4230