KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Véres aratás

Bori Erzsébet

Semmi sincs olyan tartalmas, mint a B-szériás mozi. Van abban minden, ami az utóbbi tíz évben legalább egy fél sikert hozott a vásznon. Kilenc menő témából sodorják a cselekményét, nyolc látványos helyszínen forgatnak, hétszeresen motiválják a szereplők tetteit, és ha megölnek valakit, az mindjárt öt halállal hal. De a másodvonalbeli filmet mégis arról lehet a legbiztosabban felismerni, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond.

A Véres aratás Nick Nolte ide, Melanie Griffith oda, hamisítatlan B-szériás mozi. A főcím alatti képek a legígéretesebbek: Mr. Malkovich vetkőztet dúskeblű barnát fekete-fehérben. Sajnos kisvártatva kezdődik a film, ami színes, fényes és zajos. Van itt minden, mint a karácsonyfán, dögös zsaruk és csúf gengszterek, gonosz katonák és rohadt FBI-ügynökök, szenvedélyes románc és igaz férfibarátság, válságba jutott szerelmi házasság, titokban filmrevett pásztorórák, sugárbetegség, atomtudós, atombázis, atomtitok.

A szálak a sivatagi top secret katonai területre vezetnek, itt őrzik a nagy titkot hét pecsét meg egy rossz lakat alatt, ide csak az nem jön be, aki nem akar, ajtóból elzavart hőseink két kanyar után bemennek egy kapun, de bejáratos ide a gyönyörű prostituált is, mi több, dolga végeztével még bóklászik is a bázison (ezen később rajtaveszt).

A Véres aratás alkotógárdájából – a sztárokat is beleértve – az operatőr és a dizájner az, aki felsőbb osztályba léphet. A filmidő a barnásszürke ötvenes évek, és a látványtervező már-már zseniálisan játszik rá a premodern (érts: hatvanas évek előtti) korszaknak a harmincas-negyvenes évekével rokon tárgyi világára, melyben még álomszép autók, nőies kosztümök és férfias puhakalapok járták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=387