KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bán Róbert (1925–2003)

Kelecsényi László

 

1965-ben vagy ’66-ban jártunk. Az Egyetemi Színpad egyik filmvitáján tűnt föl különös alakja. Ferde metszésű szemei, koromfekete haja egy távol-keleti urat sejtettek. Míg meg nem szólalt, folyton rajzolt. A raccsolása pedig a franciákat idézte. Az új hullám taraján lebegtünk, itt, Pesten legalábbis. De se nem japán, se nem gall – Bán Róbert volt a szavaival azonnal figyelmet keltő úriember a bölcsészkari teremben. Oda kellett figyelni rá. Metszően okos dolgokat mondott. Akkor már hírneves filmkritikus, s épp az idő tájt debütáló rendező.

Bárdos Artúr tanoncának, a pszichológia-művészettörténet szakot politikai újságírásra cserélő, majd azért a filmfőiskolát is kijáró Bán Róbertnek épp akkor mutatták be első önálló játékfilmjét. Negyvenéves múlott éppen. A Játék a múzeumban nem lett filmtörténeti alapmű, kézikönyvek állandó hivatkozási alapja. A mesterség biztos tudásáról tanúskodott, mint ahogy önálló rendezői pályafutásának további darabjai. Három-négyévente tett le az asztalra egy-egy újabb filmet. Kötelességének tudta, hogy szórakoztassa a nézőket. Készített színészekre építő vígjátékot (Mi lesz veled, Eszterke?), vérbeli krimit (A gyilkos a házban van), korhűen szellemes irodalmi adaptációt (Kísértet Lublón).

A filmes szakma mindenese volt. Se szeri, se száma különféle felvállalt szerepeinek. Éveken át szinkronrendező, majd mások ötleteinek útját egyengető dramaturg, az amatőr-filmesek elnöke, filmforgalmazási tanácsadó, a filmtörténet főiskolai tanára. Amikor már nem jutott önálló rendezéshez, kitalált magának egy új feladatot. Jávor Pál megannyi mozi-varázslatából összerakott egy ráadás-filmet (A Jávor, 1986) Egy pillanatra sem szűnt meg filmesnek lenni. Még a tavaly decemberi sajtóvetítéseken is felbukkant összetéveszthetetlen alakja.

Most végleg elment, aki egész életét a mozi nem szűnő bűvöletében töltötte. Nemcsak filmes volt, de remekül rajzolt is. Lesz-e vajon, aki ennek a celluloid-szalagtól mostanában végképp búcsút vevő nemzedéknek portré-sorozatát egyszer megrajzolja?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2063