KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az igazi csoda

Tüske Zsuzsanna

Wonder – amerikai, 2017. Rendezte: Stephen Chbosky. Írta: R. J. Palacio regényéből Stephen Chobsky és Steve Conrad. Kép: Don Burgess. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Jacob Tremblay (Auggie), Julia Roberts (Isabel), Owen Wilson (Nate), Izabela Vidovic (Via). Gyártó: Lionsgate / Mandeville Films, Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.

 

Stephen Chbosky vitathatatlanul a coming of age avatott mestere: megírta, majd gyöngyvászonra alkalmazta az amerikai tinédzserek megosztó kultkönyvévé nőtt regényét, az Egy különc srác feljegyzéseit – a két mű sikertörténete idén egy újabb, partvonalon rekedt gyerekhőshöz vezette az „újkori Salinger” címére törő szerzőt. Az igazi csoda főhőse, a 10 éves Auggie, szintén a beilleszkedéssel küzd, de a könyörtelen külvilág viszonylatában komolyabb hátránnyal indul a szokásos kamaszkori gondoknál. Az arcdeformitással született kisfiú, 27 műtét és négy magántanulói év után pottyan a felső tagozatos dzsungelbe, ahol a kis fenevadak egy átlagos gyereket is megcsócsálnak, pláne valakit, aki nem csak a tornasorból lóg ki. Az öniróniával és bölcsességgel felfegyverzett Auggie kisebb meghátrálásokkal, de bátran vállalja önmagát, így a féltő-óvó családtagok mellett nemsokára barátokat is gyűjt maga mellé.

Az R. J. Palacio ifjúsági bestselleréből (Csodácska) adaptált alkotás egy klasszikus filmfelmenővel is rendelkezik: Peter Bogdanovich Maszk című opusza nem csak témájában mutat nagy hasonlóságot, de a serdülőkori váltás nehézségei is rárímelnek benne a torzult vonások kíméletlen elutasítására – ugyanakkor letisztultabb és méltóságteljesebb hangnemben mesél, mint a matiné-kedvenccé formált idei kistestvér. Chbosky az eredeti regényhez hasonlóan tagolja a cselekményszerkezetet, amely olykor elengedi Auggie első személyű narrációját és más szereplők szemszögeiből mutatja be, hogyan hat környezetére: ez a fogás azonban ezúttal a történet hátrányára válik, nem csak fordulatai érdektelenednek el, de fokozatosan veszít súlyából is. A kis Jacob Tremblay egész lényében megható és elragadó jelenség, az alkotók azonban nem elégedtek meg ennyivel: merő jó szándéktól vezérelve rendre a sziruphoz nyúltak, sőt időnként túl is töltötték a poharat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13525