KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Magas ősz férfi társat keres

Varró Attila

Un profil peur deux – francia-belga, 2017. Rendezte: Stéphane Robelin. Írta: Stéphane Robelin. Kép: Priscila Guedes. Zene: Vladimir Cosma. Szereplők: Pierre Richard (Pierre),Yaniss Lespert (Alex), Fanny Valette (Fanny), Stéphanie Crayencour (Juliette). Gyártó: La Belle Company, Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Idestova bő fél évszázados filmkomikusi pályafutása alkonyán Pierre Richard magas szőke férfija nem csak megőszült, de egyre szívesebben és nagyobb sikerrel jár a dramedy felemás cipőjében. A 2011-es Együtt élhetnénk időskori társbérletről szóló all-star geronto-komédiájában például a kortárs francia tömegfilm egyik legszívszorítóbb fináléjával ajándékozta meg közönségét, hála az imádott feleség halála és az Alzheimer-kór három-zsebkendős kombinációjának. A Magas ősz férfi társat keres esetében nem csak a sztár és az általa alakított zsémbes-magányos özvegyember figurája, de az író-rendező (Stéphane Robelin) és a műfajpárosítás is egyezik az öt évvel korábbi előddel, bár ezúttal pikánsabb és korszerűbb alaptörténet keretében: miután az idős Pierre egy társkeresőoldalon ifjú internet-tanára, Alex álcájában összejön a gyönyörű Fanny-val, dugipénzéből felbéreli a tesze-tosza fiút, hogy menjen el az első randira helyette – mit sem sejtve arról, hogy pont saját unokájának pasiját szemelte ki szerelmi avatárjának.

A Robelin-Richard duó – akárcsak a filmbeli furcsa pár – elég nehezen találja meg a közös utat: mire eljutnak az alaphelyzetből fakadó félreértéses-szerepcserés helyzetkomikum kitaposott ösvényére, már bőven túlhaladtak azon a ponton, ahol a nézőnek még nevetni van kedve a bánatos amorózóból kétségbeesett voyeurré váló idős férfi reménytelen románcán (nagyrészt épp Richard csendesen meggyőző alakításának köszönhetően). Robelin ezúttal is elhelyez a végjátékban egy szép, könnyfakasztó jelentet, cyber-Cyrano sztorija mégis a vígjátékban próbálja közös nevezőre hozni 60-pluszos és 30-mínuszos célközönségét, inkább Alex korcsoportjának kedvezve – Roxane-ja szívesebben lesz hősnő egy mai Tinder-mesében, mint egy múlt századi öregfiú nosztalgiafilm-szalagjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13252