KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pán

Varró Attila

Pan – brit-amerikai, 2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Bő százéves színpadi és filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi flying-of-age között, a különféle feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy pornóján át a Várva várt nagy kalandig), hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle vámpírverziót). Az idei prequel az előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni szabadságharc egészít ki.

Wright idei adaptációja újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott árvagyermek-alakját ellátja az A.I. anyakeresésével és a Hook szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig, megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva kétes értékű bókot jelent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12481