KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másnaposok szerencséje

Kovács Kata

Walk of Shame – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Steven Brill. Kép: Jonathan Brown. Zene: John Debney. Szereplők: Elizabeth Banks (Meghan), James Marsden (Gordon), Gillian Jacobs (Rose). Gyártó: FilmDistrict / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 95 perc.

 

Ha feminista lennék, valószínűleg alaposan megütődöm a Walk of Shame-ről huszárosan Másnaposok szerencséjére keresztelt komédia megszégyenítő ámokfutásán. Az ártatlanul bugyuta, de jóravaló és visszafogott tévébemondó életének legbalszerencsésebb napja forog szóban: bebukik egy előléptetést és a pasija is elhagyja, így hát önfeledtre részegedik és felszed egy vadidegent. A tagadhatatlanul mocsok másnapos Meghan ezt követően képtelen visszaszerezni elvesztett telefonját, táskáját és kocsiját, ugyanis – túl azon, hogy nem kifejezetten okos – azt az óriási hibát is elköveti, hogy mindezt egy igen merész sárga ruhában szeretné végrehajtani.

Az egyéjszakás kaland szégyenletes mivolta a drogháborún, a félkegyelmű rendőrtisztek általi üldöztetésen, néhány kéjenc férfin (beleértve egy ortodox zsidót és egy kisgyereket) és egy szőrös hátú taxisofőr olajos masszázsban részesítésén keresztül kristályosodik ki. Steven „Sátánka” Brill filmje korántsem bánik kesztyűs kézzel főhősnőjével, az obszcén fizikai és lelki megpróbáltatásokon túl talán mégis az a legfurcsább, hogy maga nevezi el szégyenfutamnak azt, ami valójában csak a balszerencse és a teljes részvétlenség megnyilvánulása: a szembejövő idegenek kizárólag szexuális ellenszolgáltatás fejében lennének hajlandóak segíteni, vagy esetleg akkor, ha felismerik, hogy egy hírességbe botlottak bele. A film mindennek egyenes következményeként úgy tesz igazságot ebben a kaotikus értékrendű világban, hogy miután az új pasi és a barátnők megmentették Meghant a pokoli kirándulástól, a lány jutalma, hogy az áhított profi híradózás helyett egy trash műsorba igazolhat át, hiszen az amúgy is sokkal jobban passzol majd a karakteréhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11898