KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem és egyéb bűnök

Tüske Zsuzsanna

Ljubav i drugi zločini­ – szerb-német-osztrák-szlovén, 2008. Rendezte: Stefan Arsenijević. Írta: Stefan Arsenijević, Srdjan Koljević, Bojan Vuletić. Kép: Simon Tansek. Zene: Oliver Welter. Szereplők: Anica Dobra (Anica), Vuk Kostić (Stanislav), Feđa Stojanović (Milutin), Hanna Schwamborn (Ivana). Gyártó: ICON Film / Art & Popcorn. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 106 perc.

 

A korábban főleg rövidfilmek szülőatyjaként tevékenykedő Stefan Arsenijević 2008-as, Szerelem és egyéb bűnök című munkájával már nagyjátékfilm-utódot hagyott maga után, az öröklött génkészlet azonban bizonyos tekintetben a nagy testvér esetében is felismerhető, mivel az író-rendező nagyobb formátumú alkotását ismét apró epizódokból állította össze.

A történet főhőse Anica, egy lakótelepi szoláriumszalon tulajdonos és egyben bűnöző kiskirály, Milutin szeretője, aki egy nap elhatározza, végleg búcsút mond a boldogtalanságnak és a betondzsungelnek. Terve szerint egyetlen nap alatt elbúcsúzik mindenkitől, aki fontos számára, valamint régi számláit is rendezi, majd este, a szeretője széfjében összegyűlt védelmi pénz meglovasításával nekivág az országútnak és vadonatúj életének. Számításait Milutin legjobb emberének, a fiatal Stanislavnak szerelmi vallomása húzza keresztül, aki gyermekkora óta rabja a nőnek és mindenáron vele akar maradni, így Anicának el kell döntenie, hogy tervét kétszemélyesre módosítja, vagy a biztonságos magányt választja.

A film, az alaptörténet sémája szerint laza rokonságban áll a film noirral, a cselekményelemek között pedig bűnügyi motívumok is felfedezhetőek, azonban egyetlen nap leforgása alatt játszódó, elhibázott életek apró epizódjait felsorakoztató meséjével Arsenijević elsősorban az emberi drámára és az eredendő magányra helyezi a hangsúlyt. A sokszereplős műben a háttér szinte egyenértékűvé válik a figurákkal: a betonszürke hidege, a falfirkák koszos tarka tónusai és a panelházak reménytelenséget hordozó geometriája, hétköznapiságuk ellenére is különleges atmoszférát adnak az északi filmek visszafogott melankóliáját idéző alkotásnak, amelynek elemei között a finomművű párhuzamok és némi keserédes humor teremtenek egységet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10172