KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

... és újra szerelem

Loránd Gábor

 

Az ifjú férj végzős műegyetemi hallgató, felesége fényképész; bűbájos kislányuk óvodás. A háziasság körül problémák támadnak – kicsapong és flörtöl a fiú. A kis Maruška súlyos agyhártyagyulladást kap és meghal; a tragédia után most már egy másik gyermek várása ad új távlatot a szülők kapcsolatának. Valóban, a dolgok lassan el is rendeződnék: és újra a szerelem, és újra egy baba... Könnyű fajsúlyú, nem túl eredeti, nem túl izgalmas, de kedves, kellemes film Juraj Herz alkotása. Mariana és Petr belső viszonyáról, emberi arcáról sajnos nem sokat tudunk meg, maga a történet is lapos egy kicsit. Némelyik jelenet nagyon is beállítottra, túlkomponáltan szépre sikeredett. Amiért mégis kellemes másfél órát tölthetünk a moziban, az a Vančurová és Harapes játékából áradó fiatalos báj és derű, no meg a ritkán látható aranyos gyermekszereplő. Nem csinál semmi különöset: szaladgál, csacsog, kérdez, kacarászik. és persze szíveket tipor – de elragadóan csinálja. Aki szereti nézni az ilyen apróságokat, annak az új, felemelt helyárat is megéri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8159