KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökevény

Gervai András

 

A II. világháborús történet fiatal partizánhőse harc, pontosabban menekülés közben hazaszökik édesanyjához. Drámai vétségéért valóságos kálváriát jár, a forradalmi bíróság halálra ítéli. Parancsnoka azonban nem hajtja végre az embertelen döntést, s ő későbbi heroikus magatartásával rászolgál a bizalomra.

Trajce Popov rendező igyekezett szakítani a jugoszláv partizánfilmek romantikus szemléletével, sablonjaival, a csak látványos és érdekes összecsapások bemutatásával. Főhősét megpróbálta emberközelbe hozni, belülről láttatni, törvény és morál gyakran egymásnak feszülő igazságait szembesíteni... Törekvése azonban csak részben járt sikerrel, mivel nem bízott eléggé az erkölcsi konfliktus katalizáló hatásában. A morális probléma alaposabb elemzése helyett újabb látványos dramaturgiai fordulattal siklik el felette (szereplőnk a börtönben megöli apja gyilkosát). A helyzetekből és a jellemekből hiányzik a gondolati összetettség, ami a filmet felülemelhetné a műfaj tisztességesen megcsinált, átlagos darabjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7911