KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkányszív

Tamás Amaryllis

Az ironikus sárkányfolklór-filmet a hiedelemmondák ősisége hatja át. A kalandokban és fantasztikumokban bővelkedő varázsmese Krisztus után 984-ben játszódik, a helyszín Avalon, Arthur király legendák övezte szigete.

A démonikus lény, Draco (hangja: Sean Connery) – fajtájának utolsó példánya – agyafúrt tréfacsináló, de a nagyvitézségű lovagtól, Bowentől sem idegen némi szélhámosság. Mitikus méretű küzdelmük nem merül ki a természetfeletti hatalmakat befolyásoló mágikus praktikák meghiúsításában, inkább abban, hogy a fantasztikus mesekalandok újra életre ébredjenek. Itt a hétköznapok csatározásaiban helytállni legalább annyira fontos feladat– vitéznek, sárkánynak egyaránt – mint csodát teremteni.

Ha parodisztikussá szelídült hőstípusaival – a reáliák és a mitikus elemek olykor diszharmonikus filmszövedékében – a Sárkányszív nem képvisel is olyan kulturális értéket, mint a hiedelemtörténet klasszikusai, azok az ifjú mozikalandorok lelik majd benne örömüket, akik a mesélni tudást a megbecsült tehetségjegyek közé sorolják.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=71