KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

X-Men: Sötét Főnix

Kránicz Bence

Dark Phoenix – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Simon Kinberg. Kép: Mauro Fiore. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Sophie Turner (Jean Grey), James McAvoy (Xavier), Jessica Chastain (Vuk), Michael Fassbender (Erik), Tye Sheridan (Scott). Gyártó: 20th Fox Century / Bad Hat Harry Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 113 perc.

 

Chris Claremont és John Byrne eredeti képregényében a telekinetikus és telepátiás képességekkel rendelkező mutáns, Jean Grey kozmikus sugárzás áldozatává válik, amelynek hatására ereje megsokszorozódik. A „Főnix-erő” önbizalmat ad Jeannek, és bebiztosítja vezető szerepét az X-Menben, ám később elhatalmasodik rajta, a tébolyba kergetve őt. A mutáns szuperhőscsapat legfontosabb női tagja sokáig a Marvel-képregények vezéráldozatának számított, tragikus sorsa a feminista hangolású felütést simította bele a „pusztító nőiség” konzervatív, de hatásosan felelevenített sémájába.

A történetet szőrmentén és elkapkodva már az X-Men: Az ellenállás végében feldolgozta Simon Kinberg forgatókönyvíró, aki bő tíz évvel később, immár író-rendezői minőségben újra hozzányúlt Claremonték klasszikusához. A Sötét Főnix a filmsorozat hetedik darabja (nem számítva a spin-offokat), és mivel egy korábbi, időutazós epizódban átírták a múltat, Jeannel mégsem történt meg az, ami most így újra megtörténhet vele. Az ígéretes nyitányban a Főnix-erő a poszttraumás stressz feltörésével kapcsolódik össze, ám Kinberg a metaforikus jelentésrétegek felfejtése helyett a folytatásban primitív motivációk és ostoba döntések mentén utaztatja a karaktereket, jócskán lebutítva az intellektusukra büszke mutáns vezetőket is. James McAvoy Xavier professzora vagy a Magnetót játszó Michael Fassbender fáradtnak tűnnek a filmben, mintha rég kihoztak volna figuráikból mindent, amit ki tudtak. Jean Grey-ként Sophie Turner (Trónok harca) kaphatott volna nagy lehetőséget, de Kinberg méltatlanul bánik el vele: inkább a férfiak oltalmára szoruló, hisztérikus karakternek mutatja a Főnixet. A női erő kiteljesedésének története helyett végül a Fox stúdió X-Men sorozatának jelentéktelen befejezését kapjuk, amelyben csak a nők halnak meg, a férfiak békésen visszavonulhatnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14180