KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A festő felesége

Lajta Gábor

 

Pável, a festő távol a várostól és a zajos művészköröktől, kis, fekete madarakat karcol lemezre, nagyító alatt. Szeretettel borzolgatja a rezet, préseli, majd felaggatja a nyomatokat. Magának való ember. Nyina, a felesége szereti őt, ám színesebb életre vágyik.

Jurij Nagibin magyarul is olvasható elbeszélését Alekszandr Pankratov, fiatal szovjet rendező filmesítette meg. Szándéka szerint az apró rezdüléseket, belső drámákat kívánta vászonra vetíteni. S ez, amíg csak a hangulatos művésztanyán vagyunk, sikerül is neki. Jellegzetesek – ismerősek – az itteni képek: csöndes falusi este, köd, ropogó tűz. Szomorú arcok, elfojtott feszültségek. Az üdülőben, ahol a festő és felesége közé áll Borisz, a „harmadik”, a történet egyre külsőségesebb eszközökkel formálódik képpé. A Boriszt alakító Nyikita Mihalkov is addig jó, amíg egy jellegzetes karaktert mutat föl. Mikor érzelmes és lapos szentenciákat kell elmondania, játéka is lapossá válik.

Férj és feleség végül rájönnek, hogy jobb alkalmazkodni egymáshoz. Az utolsó képsorban őket látjuk: tágas alkonyi mezőn haladnak egymás felé, s összeölelkeznek.

Így végződik a csendes orosz mélabú hollywoodi happy enddel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6897