KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos mánia

Ardai Zoltán

 

Ennek az amerikai produkcióban készült, New York-i helyszínen játszódó és egész konstrukcióját tekintve is típusosan amerikai rémfilmnek legfőbb különlegessége, hogy rendezője nemrégiben amerikanizálódott magyar, aki budapesti magyar operatőrrel forgatta művét. A felhasznált színes nyersanyag szerény minősége, a jelenetek szuggesztivitását időnként meg-megtörő rendezésbeli botlások, a dialógusokbeli esetlenségek vagy a film hirtelen (minden thrillerművészeti kifinomultságot nélkülöző) lezárulása nem túlontúl bántó, inkább bizonyos elsőfilmes bájról beszélhetünk, különösen, hogy a Halálos mánia amúgy sem humortalan thriller. Hogy a műfajt inkább csak mennyiségi értelemben gyarapítja, azt sem sérelmezhetjük nagyon: a műfaji sztereotípiák és a teremtő-erejű nagy elődök munkáiból átvett motívumok sűrűn és szervesen összegződnek itt: hamisítatlan tengerentúli félhorror-produktummal van dolgunk. Többletet mindenekelőtt a filmbeli ölőmániás zsaroló-figura egyénítése jelent, ezé a jó intellektusú fiatalemberé, aki egy felsőoktatási központ alagsori rendszerében tanyázik szerelőként (míg odafönt nálánál szellemtelenebb kiváltságosok élik világukat). Habár sok monoton szokása van – például: agonizáló áldozatait ritkán mulasztja el gonosz gyengédséggel szájoncuppantani –, egyetlen percre sem válik untató alakká.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5520