KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bumfordi

Veress József

Petya Gorohov, a film főszereplője faluról került a Közgazdasági Főiskolára. Ismerjük ezt a típust: a „fényes szelek” éveiben nálunk is csapatostól jelentkeztek a csillogó szemű vidéki fiatalok a tudomány és a művészet világában. Jöttek, láttak és győztek. Rajzásuk később sem szűnt meg. A „falusi a fővárosban” konfliktusa időközben új tartalmakkal telítődött (ma már nincs nagy különbség az életformában), az alapszituáció azonban változatlan maradt. És nem sokban különbözik elődeitől a mai hős sem, aki valahol az isten háta mögött nőtt fel, s hirtelen a metropolisban találja magát. Mi jellemző rá? Az eltökéltség, az „azért is megmutatom” csillapíthatatlan ambíciója. A fáradhatatlanság, a „meg kell szenvedni az eredményekért” felismerése. Döccenők – netán válságok – így is adódhatnak. Ha az ember messzebbre tekint a napi céloknál, erőt merítve juthat túl rajtuk.

A Bumfordi képlete kissé elcsépelt. Petya napjai látványos események, kalandos fordulatok nélkül telnek, aztán egyszer csak bedobja a törülközőt, mert nincs sikerélménye. Társai rábeszélik, hogy folytassa tanulmányait. A „második menetben” eredményes kísérletet tesz az angol nyelv meghódítására, s megismerkedik a szerelemmel is. A mese – valljuk meg – kissé szimpla, ráadásul didaktikus ballasztokkal terhelt, a filmnek azonban így is vannak hangulatos jelenetei (főiskolai órák!).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7883