KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kicsi kocsi legújabb kalandjai

Farkas Ágnes

 

Újra megérkezett hát a bogárhátú fenomén. Ezúttal az Üveghegyen is túlra visz bennünket ebadta kis mexikói védencével. Ádáz kezek ugyan néha elválasztják őket egymástól, de Ocho, azaz Nyolcas (most így hívják a csodakocsit) és a kölyök számára nincs lehetetlen.

A történet önműködően pereg. Három használt ötletre egy friss következik (az arány a későbbiekben inkább romlik), de mit számít mindez, ha közben a rendkívüli masina eszik, úszik, büntet, jutalmaz. Szinte kedve támad az embernek számba venni, mi az, amit nem csinál. S lám, az eredmény igazán figyelemre méltó. A kicsi kocsinak ugyanis semmiféle káros szenvedélye nincs. Egyáltalán nem iszik, nem füstöl, és nem járkál más Mazdája után. Egészségesen táplálkozik és ügyel az erőnlétére. Úszni ugyan nem szeret, karosszériája azonban kitűnő. Példát vehetnénk róla. Azaz miről, kiről is tulajdonképpen? A gyerekek persze nem fognak ebből ügyet csinálni. Az elvarázsolt királykisasszony, a terülj asztalkám és a többi poros tünemény után a kicsi kocsi igazán üdítő jelenség. Ne csodálkozzunk hát, ha sokatmondóan legyintenek majd a pesti utcák lomha, értetlen buszainak új reklámszövege láttán; „A tiszta levegőjű Budapestért”, avagy: „Muszáj önnek autóval járnia?”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5263