KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabadesés

Takács Ferenc

A Szabadesés mindenekelőtt kaszkadőr-jutalomjáték: férfi főhőse – sárkányrepülőjével, de ha muszáj, nélküle is – időnként lélegzetállító magasságokból veti le magát. Nem csoda, hiszen filmbeli foglalkozása szerint is kaszkadőr, s testalkatát, valamint színészi munkájának nyers eszköztelenségét elnézve alighanem az életben is az. (Nincs kizárva, hogy a film legveszélyesebb jeleneteiben is maga játssza magát.)

A szabadeséshez bonyolult fordulatokkal (egytől-egyig átlátszóak) és meglepetésekkel (gépiesen kiszámítható mindegyik) izgalmasra kuszált együgyű krimi-történet társul: valami nemzetközi bérgyilkos-banda tagnyilvántartásáért folyik a harc a becsületes (azaz az Interpolnak dolgozó) Interpol-ügynökök és a becstelen (azaz a maguk szakállára ügyködő) Interpol-ügynökök között.

Harmadrészt természetfilm és idegenforgalmi reklámfilm keverékét tálalják fel nekünk: először eljutunk a szubtrópusi Afrikába, később megfordulunk egy angol krikettklubban, majd a Pireneusok vad ormait is megmásszuk. Mindezt – romantikus zenekísérettel – meglepően hatásos és szép, bár iparszerűen lélektelen operatőri munka közvetíti, s a természeti képek mellett a pirotechnika, a lövöldözéses jelenetek fényképezése is elsőrangú profi munka benyomását kelti. Spórolni a produkció a jelek szerint a színészeken spórolt, akik már külsejükkel is bántó ellentétben állnak mindeme érzékien látványos reklámfilm-varázslattal: a kaszkadőr-főhős izomzatával nagyjából rendben van minden, de fogsorán nem ártott volna némi igazítás, a fotográfus-főhősnő bőrét – aki pedig még egy líraian pornográf jelenetre is vállalkozik Afrika szívében – májfoltok pettyezik, s ügyetlenebb kameraállásokban kitetszik, hogy arcát sűrű, puha pihe borítja.

Fapados tucatmunkát láttunk, másodosztályú színészekkel, de lux vizuális kiszerelésben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=776