KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nemzet aranya

Köves Gábor

 

Kezdjük, mindjárt némi magyarázkodással. Merthogy itt mindjárt egy minden tekintetben szokványos blődség méltatása következik. Egy innen-onnan összelopkodott, szabvány matiné-mozié, ami épphogy csak megfelel az unaloműzés minimál-programjának De mégiscsak megfelel, és ez a fő, no meg az, hogy ha már abban a kétes szerencsében részesültünk, hogy másfél órát az életünkből  Nicolas Cage akcióhős-polihisztor-kincsvadász társaságában kell eltöltenünk, aki a Templomos Lovagok kincse után nyomoz egy Chase Abigail (!) névre hallgató akadémikus-szépségkirálynő társaságában, legalább nem egy eszét-vesztett kliprendező ámokfutását kell végigszenvednünk. Ha úgy tetszik, olyan öregfiúsan, inkább derűs, mint komolytalan természetességgel oldódnak meg filmünkben a talányok, megnyugtató, hogy senki sem akarja hirtelen feltalálni a spanyolviaszt, ami nagyon is helyénvaló, hisz a megbízás nem is erre, hanem másfél órányi, sötétben eltöltött vidámparki attrakcióra szólt. Kutyából persze nem lesz szalonna, s azok a megveszekedett cinikusok, akik már tinédzserként is kikérték maguknak a spielbergi maszlagot, s sértetten vonultak ki a gyerekszobából, amikor a Goonies kincskereső gyerekcsordája rátalált a mesés kincseket rejtő kalózhajóra, bizonyára nehezen fogják elviselni Hollywood e legújabb invencióját, mely a Templomos Lovagok kincsének legendáját az Alapító Atyák titkos szövetségével köti össze, s nem rest az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is gyanúba keverni.  Ez a film természetesen azoknak készült, akik nem tartják halálos bűnnek, ha a történelemkönyvek vastagon szedett tényanyagába itt-ott belecsúszik néha némi kalandor-ponyva. Dan Brown bestsellereinek népszerűségét nézve, úgy tűnik, ők, jobban mondva mi vagyunk többségben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4818