KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Angyali szemek

Tamás Amaryllis

 

A kivándorló magyar szülők gyermekeként Mexico Cityben született Luis Mandoki a Gaby és A gyönyör rabjai után – amelyeknek Koltai Lajos volt az operatőre – ismét a „jóság síró vágyát” kerülgeti, most a korszerűnek vélt akció-thriller műfajában.

Jennifer Lopez festetlen arccal, természetes gesztusokkal afféle kültelki zsaru-Jeanne d’Arcot alakít, hétköznapi közelségben a drogcsempészekkel, az aljassággal és a halállal, lévén – a nőiesnek éppen nem nevezhető – rendőrszakma élharcosa. James Caviezel derékba tört lélekkel, kisfiát, feleségét abszurd-ostobán elveszítve élőhalottként kóborol a világban, nehéz döntést hoz: „csakazértis” továbbgombolyítja sorsa fonalát, jócselekedeteket hajt végre érdemtelennek, érdemesnek egyaránt. Jámborságra ítéli magát.

Múltjuk, hiteles indítékuk folytonos önsajnálatba hajszolhatná őket, mindketten cinikus ember-torzóvá válhatnának, hiszen a szenvedés a létformájuk, ahol 24 óra 24-szer 60 percnyi lidércnyomás. Elviselhetetlen töménységben konfrontálódik a magány feloldhatatlansága a szeretet elárulásával, éppannyira, ahogy történetük melodramatikus, egyben rémdrámaszerű harsánysága ellenpontozza egymást.

A sok kis véletlen a Nagy Találkozást készíti elő. Az elhagyatottság celláját el is lehet hagyni – ha angyalszemek angyalszemmel nézik egymást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2501