KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férfiak nélkül

Bognár Éva

 

Vigyázni kell a férfiakkal! Érzékeny népség, nyafogósak, hamar felfortyanók, de szerencsére könnyen átverhetők is, legalábbis ez derül ki a Mircea Moldovan rendezte román filmből. Kellemesen habkönnyű termelési vígjátékot láthatunk, a faluból elszerződött férfi munkaerő visszahódításáról. A rendező megpróbálja „eladni” a témát, feldobni egy kis folklórral, szerelmi háromszöggel, népmesei figurákkal, és ez az egyveleg valóban elviselhetővé teszi a filmet.

A főszerep Varvaráé, a „férfilelkű” téesz elnöknőé, akinek csavaros női esze és hatalmas szája van, s ezek segítségével csalogatja vissza a férfiakat, ráadásul a téesz ügyeit is rendbehozza. A közélettel párhuzamosan a magánéletben is folyik a harc a férfiakért. Éles párharcot vív a jóképű, okos mérnökért a szép piroskabátos görög lány és a száraz, csúnyuska vénlány tanárnő. A viadalból a tanárnő kerül ki győztesen, mert – mint megtudjuk –, nem elég, ha valaki szép, okos, piros kabátos, és filmet csinál, ha nem tud főzni a szerencsétlen.

A film végére, az „állandó káderfluktuáció” miatt pártában maradt eladónő is megszerzi magának a technikus fiút, és minden jó és szép. A történet véget ért.

Ha a néző hajlik rá, hogy tanmesébe ágyazott gazdaságpolitikai propagandafilmhez váltson jegyet a moziban, egészen kellemesen szórakozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8021