KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete paripa

Sebők László

 

Caroll Ballard műve Lautréamont szépségről szóló aforizmájának félreértésén alapul. Filmje egy zsoké-karrier és egy hajótörés históriájának találkozása a vágóasztalon.

A hajótörés túlélői – ló és fiú – látványos természeti képek után új helyszínen, otthon, Amerikában, kemény munka árán célba érkeznek: elsőként a legjobb lovak versenyén.

A darabban egyébként minden a helyén van: az összes kaland-közhely szolid kivitelben. A film egyetlen izgalmas kérdéssel szolgál: vajon hőseink hány perc múltán nyargalnak be a boldog végbe? A választ, persze, kalandfilmről lévén szó, nem árulhatom el, azt viszont talán igen, hogy a paripa herélt lovat jelent, s ilyenformán az ökör szinonimája is lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/08 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7011