KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A karatézó Cobra

Loránd Gábor

 

Ez a japán film az olyan külföldit juttatja a néző eszébe, akinek lelki szemei előtt harcsabajuszú, busa szemöldökű, pej paripáját szőrén megülő, Piroschkáját táncoltató és ostorát pattogtató vitéz jelenik meg a „magyar” szó hallatán, és aki azt is tudni véli rólunk, hogy valahol egy Balkán nevű sötét zugban lakozunk. Inoue Umedzsi műve, a vijjogva, nyerítve, hörögve ugráló és hadonászó karatebajnokok handabandázásának köszönhetően ugyanis azt a benyomást keltheti a naiv és tájékozatlan mozilátogatóban, hogy a japánok (kevés kivételtől eltekintve) idióták. „Cobra”, a rendíthetetlen detektív és ellenlábasa, az emberiség szégyenének tartott gengszter sűrűn és hosszan csépelik egymást, amely összecsapásokat nevetés, mi több: jogos gúnykacaj követ a zsöllyében. A történet elemeinek kevés közük van egymáshoz, a fordulatok erőltetettek, a szereplők – megszállott, vagány zsaru; csakazértis korrupt, kukacoskodó főnök; maffia támogatta bűnöző politikus – körbenyírt sablonok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6981