KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Asterix, a gall

Nagy Zsolt

 

Az ám, de mennyire az! Ő a nagybetűs, ám kistermetű gall vitéz, a francia „grandeur és gloire” (nagyság és dicsőség) megtestesítője az i.e. I. században, a római megszállás időszakában. Barátjával, a rejtélyes okból többnyire egy hatalmas követ hordozgató Obelix-szel együtt ő az, aki józan esze és némi varázsital segítségével csúfot űz a római légiókból, leleplezi Caesar helytartójának mesterkedését a hatalom megszerzése érdekében és békével tér meg függetlenségét őrző szülőfalujába. A tehetősebb szülők gyermekeinek bizonyára ismerős lesz a két kópé, mivel rendszeres szereplői a borsos áron itthon is beszerezhető Pif gyermekújság képregényeinek. Számtalan mulatságos kalandjuk egyike elevenedik most meg ebben a francia–olasz koprodukcióban készült rajzfilmben. A hetven perces színes kis epizód finom humorral átszőve – olykor egy-egy poén kedvéért némi cselekménybeli üresjárattal ugyan – de szórakoztatóan, a mese minden bevett fogását alkalmazva mintegy észrevétlenül alakítja a kis franciák nemzettudatát. Megteremti az azonosulás lehetőségét egy ízig-vérig francia, kedves, agyafúrt, becsületes és jó ügyért „harcoló” figurával. Nekem két ötlet tetszett különösen a filmben. A rómaiak kiküldött kéme francia négyest kénytelen táncolni a vidám gallokkal, és egy óvatlan mozdulat miatt elveszíti műbajuszát, így lepleződik le. A druida (a gallok fán élő mindentudó csodadoktora) pedig a rómaiak fogságában a gallokat emberfeletti erejűvé tevő varázsital helyett a receptet minden áron megszerezni akaró hódítóknak olyan varázsszert főz, amelytől félelmetes ütemben elkezd nőni a hajuk és szakálluk, ezzel mintegy barbárokká teszi őket. Számomra a legnagyobb élményt mégis az jelentette, hogy két – egykor egymással harcban álló, egymást leigázó – nemzet művészi koprodukcióban készítenek filmet az adott időszakról. Szűkebb környezetünkben is szükség lenne a nemzeti önreflexió, a békévé oldó emlékezés hasonló alkotásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5588