KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyertek el a Mennyországba!

Fáber András

 

„Hát miféle tábor ez? Tábortűz sincs, és egy cserkészt se látok!” – fakad ki a második generációs japán-amerikai kiskamasz, amikor a második világháború idején (Pearl Harbor bombázása után) fogadott hazájában egész családjával együtt táborba terelik.

A kisebbségi sors, a befogadó haza gyanakvó, sőt mostoha magatartása, a bevándorolt etnikum kétlelkűsége – megannyi aktuális gond Kelet-Közép-Európában: Alan Parker új filmjének témája számos „áthallást” kelt az itteni nézőben. A reklámszakmából jött rendezőnek többedik nemes indítékú alkotása ez (emlékezhetünk jó öt évvel ezelőttről a Birdy címűre, mely vádirat volt a vietnami háború ellen). A jó szándék (nemrég még úgy illett volna írni: baloldaliság) mint korábban, Parkernél ezúttal is némi konvencionalizmussal és terjengősséggel párosul. Lassú realista hömpölygéssel bomlik ki előttünk az ír származású elcsapott mozigépész és Amerikában – Los Angeles „Little Tokyo” negyedében – élő japán felesége megható története. Kapunk némi krajcáros ideológiát („a nagyhalak megeszik a kishalakat” ) és vérlázító igazságtalanságokkal kerülünk szembe („Kaliforniában japán nem mehet nem japánhoz”).Erkölcseinket Parker filmje jobban nemesíti, mint esztétikai érzékünket – ennél nagyobb baj sose essék a filmszakmában!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4198