KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei Örömök Klubja

Sárközi Dezső

Kínáról jut eszembe. Mennyei Örömök Klubja helyett inkább ez a Jean Vigo-s cím illenék ehhez a sino-amerikai filmregényhez. Wayne Wang filmje ugyanis az emlékekben élő Kínáról szól. San Franciscóba szakadt kínai hősnői – négy anya és lányai – lélekben még mindig az óhazában élnek. A Mao-Zoleumban. A tradíció vagy modernizáció című non-stop kiállítás Kínájában.

A szerteágazó, bonyolult szerkezetű epikus filmben (Amy Tan családregényéből készült) az anyák és lányaik élettörténete társadalmi korkép, kórlap, hirtelen ívelő lázgörbével, könnyű halálozással, véget nem érő vergődés a beilleszkedés reményében. Mindegy is, hogy Sanghaj a színhely vagy San Francisco.

A Mennyei Örömök Klubja irodalmi műnek teljes, filmnek is az lehetett volna. Helyette egy belső emigrációban szenvedő irodalmi adaptáció született – megrázó történettel, hiteles díszletekkel és jelmezekkel –, amelynek minden egyes képe ólomnehéz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1081