KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alvilági játékok

Vízer Balázs

Lucky Number Slevin – amerkai, 2006. Rendezte: Paul McGuigan. Írta: Jason Smilovic. Kép: Peter Sova. Zene: Joshua Ralph. Szereplők: Josh Hartnett (Slevin), Stanley Tucci (Brikowski), Ben Kingsley (Rabbi), Bruce Willis (Mr. Goodkat), Morgan Freeman (Főnök), Lucy Liu (Lindsay). Gyártó: FilmEngine. Forgalmazó: Intersonic. Feliratos. 109 perc.

 

Az egyik legveretesebb hollywoodi filmzsáner, a gengszterfilm évtizedek óta válságban van – hiszen az igazi gengszterek sem rohangálnak már az utcán géppisztollyal, elüzletiesedett a szakma, nagyvállalati logika mentén dolgoznak a nagyfőnökök. A régi minták kiüresedtek, aki mégis ilyen filmet készít, annak muszáj valami újat felmutatnia.

Van, aki az időben halad visszafelé, mint Scorsese a New York bandáiban, van, aki a maffiozóknak ad emberibb arcot (Fedőneve: Donnie Brasco, A kárhozat útja), és van, aki új filmes formanyelvet húz a műfajra, mint Tarantino, Guy Ritchie vagy Bryan Singer a Közönséges bűnözőkkel. Az Alvilági játékok klasszikus példa az új típusú formai bűvészkedésre, csak az eredetiség hiányzik belőle. Paul McGuigan – aki már rendezett egy ütős gengszterfilmet, a Gengszterek gengszterét – sokat kölcsönöz mind Tarantinótól, mind Ritchie-től és Singertől, de némi Hitchcock-utánérzéstől sem riad vissza. A kiindulópont is a mestert idézi: egy átlagos fiatal srác, Slevin egy peches nap után egyik haverja lakásába érkezik, ám a hamarosan befutó nehézfiúk hősünket veszik elő a barátja tartozásai miatt. Kiderül, hogy a fickó két rivális főnöknek is tartozik, és mindkettő komoly szívességeket vár el cserében, így Slevin a tűzről pattant szomszédlánnyal együtt próbálja a szálakat kibogozni, miközben az egyre véresebb események baljós végkifejletet ígérnek.

McGuigan klasszikus sablonokkal és talán túl ügyesen összerakott történettel dolgozik, miközben nem győz elégszer kikacsintani ránk, a parádés nevekből – Bruce Willis, Morgan Freeman, Ben Kingsley és a meglepően jó Josh Hartnett – összerakott szereplőgárdát pedig olyan zavaróan trendi díszletek között mozgatja, hogy az már fáj. Hiába, még egy film sem lehet egyszerre okos és szép!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8815