KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Élt 93 évet

Makay Árpád filmoperatőr

Andor Tamás

 

A Bán Frigyes rendezte Talpalatnyi föld volt utolsó itthon fényképezett munkája. 1948-ban, közel ötven játékfilmmel a háta mögött elhagyta az országot. Disszidált. A politikai változások fenyegetése elől Ausztriában, Svájcban, majd az Egyesült Államokban keresett és talált menedéket. A Rákosi-rendszer nem tűrte, de büntette a hasonlókat, ha nem tehette tettleg, akkor agyonhallgatta. Makay nevét sem hallottam tizenévesen.

A felejthetetlen Bojkovszki Béla volt a fővilágosítója, a most 90 éves Illés György volt a segédoperatőrje. Az életművet a Halálos tavasz, az Ének a búzamezőkről, az Egy bolond százat csinál és más sikerek fémjelzik, de csak hazatérése után sok évvel, a 30. Magyar Filmszemlén kapott kitüntetést. Életműdíjat. A Magyar Operatőrök Társasága többször terjesztette fel Kossuth-díjra, de a feledésbe merültek, merítettek többnyire csak haláluk után válnak fontossá. Eiben István és Hegyi Barnabás mellett a háború előtti magyar filmgyártás termékeny, természetes fényben fotografált művei által emlékezetes tehetsége volt, aki idegenben is alkotó tevékenységet folytatott, saját gyártócéget alapított, oktatta a szakmát. A rendszerváltozáskor hazatért, de az itthoni filmélettől már távol maradt, nem talált igazi kapcsolatokat, visszahúzódó, megbántott emberként ismerték. Ki tudja? A magyar operatőri generációk nagyszerű elődjét tiszteljük benne. A Talpalatnyi föld Gőz Jóskájának (Szirtes Ádám) alakja most is úgy magaslik fölém az ellenfényben, ahogy Makay Árpád kamerája megfogalmazta. A hozzá hasonló mesterek művei ihletnek ma is, tisztelettel őrizzük emléküket. Makay Árpád még dolgozott valódi Jupiter-lámpával. Sajnálatos, hogy idős korára kikerült azok képletes fényéből. A könnyű, modern technikák birtokában, ne feledjük a „Jupiter" parabolájának mozaiktükrében néha megnézni magunkat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4804