KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Relic – Bestia

Takács Ferenc

 

Minden receptre és szabvány szerint történik. Először is kivesszük az amerikai filmközhelytárból a „Félelem az inváziótól” márkajelű szabadalmi leírást a testileg-lelkileg tiszta, egészséges és normális Amerikáról, amelyet mindig kívülről és mindig alattomban fenyeget a rombolás, dúlás és halál, hol Afrikából behurcolt vírusok, hol csalárdan emberi alakot öltő földönkívüli idegenek, hol magukat becsületes amerikai atomtudósnak vagy sarki hentesnek álcázó KGB-ügynökök képében. Vegyítsük ezt a szabványt a „Szörny, amely egy ideig legyőzhetetlennek tűnik, mert nem tudjuk a gyengéjét” felzetű receptben foglaltakkal (egy polccal lejjebb található), s ha ezt a keveréket megszórjuk egy kis filmes populárpszeudo-genetikával a Science Fiction feliratú sótartóból (ez is ott van valahol filmközhelytárunk büféjében), máris nekiláthatunk scifihorrormutánsszörnyfilmünk leforgatásának: dél-amerikai kőkorszaki szinten élő indián törzs babonás varázsnövénye szörnyű genetikus mutációt idéz elő, amelynek eredménye (praktice Stan Winston műve, aki az Alien-sorozat, a Jurassic Park és a Terminator II szörnyeit is fabrikálta) azután az USA-ba behurcoltatván véres tombolásba kezd a chicagói Természettudományi Múzeumban.

Nos, a filmet le is forgatták. S láss csudát: az ezerszer látott sablonokból ezúttal egy (szó se róla) tökéletesen sablonos, ám tökéletesen élvezhető film készült el. Jó a ritmus, jeles a színészi munka, kitűnő a feszültségteremtés, s még némi – a sematizmust valamelyest oldó – szatíra és humor is belefér a filmbe, a múzeum szakszemélyzetének, a tudományos kutatóknak belterjes életét és munkáját megkaristoló irónia. S persze remek a szörny is, mozgó makettnek és digitális videotrükknek egyként lenyűgöző. A film alkotóbrigádját együttesen és tagjait külön-külön is dicséret illeti: a tervet teljesítették, a szerelőszalag mentén szorgoskodva mindenki a legjobbat hozta ki magából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1571